150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zalainé Kovács Éva: A Könyvtár története és fejlődése
A Könyvtár története és fejlődése Za lai né kovács Éva A kertészeti szakoktatás kezdetétől 1860-ig nem található az intézet könyvtárára vonatkozó feljegyzés. Az első oktatási program a következőt tartalmazza: „Miután az elméleti előadások röviden és népiesen szerkesztett füzetkék után tartatnak, köteles minden tanítvány ezen füzetkéket a hosszabb téli estéken magának leírni." Valószínűsíthető, hogy az iskola nem rendelkezett könyvtárral, és Entz Ferenc a saját könyvtárára támaszkodott az oktatásban. 1860-ban alapították meg az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület budai Vinczellér- és pinczemesterképezde” könyvtárát, amely adományozás útján gyarapodott. 1880-ban állami kezelésbe került az intézmény Budapesti Magyar Királyi Állami Vinczellérképezde néven. Molnár István igazgató országos szakkönyvtárrá kívánta fejleszteni az iskola könyvtárát, ezért rendszeres állományfejlesztés kezdődött, és a hazai vincellérképezdék könyvtárai között rövidesen első helyre került a könyvtár. Az állomány többsége német nyelvű, a fontosabb hazai és külföldi szakfolyóiratokat előfizették. 1894-ben, amikor felsőfokú Kertészeti Tanintézetté alakult az intézmény, már 1.400 művel rendelkezett a könyvtár. A Kertészeti Tanintézet szabályzatában is szerepelt a könyvtár. A Magyar Minerva 1900. évi 1. évfolyama a könyvtárat mint kertészeti és természettudományi szakkönyvtárat említi. Állománya ekkor már 1.975 kötetből állt, melyek külön teremben voltak elhelyezve, az olvasók részére 10 férőhelyes olvasóterem állt rendelkezésre. Naponta 8-12 óra között tartott nyitva, tanári könyvtárként működött, a hallgatók külön igazgatói engedéllyel vehették igénybe a szolgáltatásokat. Az első könyvtáros Bottá István volt, akit „könyvtárnok”-ként említ a Magyar Minerva. 1902-es adatok szerint a könyvtár már rendelkezett szerzeményezési naplóval és betűrendes katalógussal. Az első világháború kitörése előtt az állomány 4.897 kötetből állt. A háború megszakította az eddigi fejlődést, két és fél évig szünetelt az oktatás, a Tanintézet épülete pedig hadikórház lett. 1916 végén kezdődött meg újból a rendszeres oktatás. Az 1919-ben megjelent „Budapest Kertészeti Tanintézet Évkönyve működésének első huszonöt évéből” című jubileumi kiadvány a könyvtárról, mint tanári könyvtárról tesz említést. Az állomány összetétele azt mutatja, hogy elsősorban kertészeti szakkönyvtárként működött. A Tanácsköztársaság idején tervek készültek az oktatás színvonalának emelése érdekében a tanári könyvtár megnyitásáról a hallgatók előtt, de ez végül nem következett be. A könyvtárban 1927-ben megtörtént az első állomány revízió, ekkor az állomány 5.970 kötetből állt. s, a im\rm M. K. VI Ni ZKIXRRK fif'KZJ í-TV KO.YVVR t.íTV/Á 165
