150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Hoschke Ágoston: Az élelmiszertudományi képzés fejlődése és eredményei
A Kar előtörténetében mérföldkövet jelentett az 1969-es esztendő, amikor kormányzati döntéssel a Kertészeti Főiskola Kertészeti Egyetemmé alakult át és a MÉM rendeleti úton megalapította a Tartósítóipari Szakot. A szak feladatául kapta a konzerv-, hűtő- és a dohányipari, valamint a borászati diszciplínák oktatását. A szakon 3, illetve 5 éves oktatással felsőfokú technológus üzemmérnököket és okleveles mérnököket képeztek. Az egyetemi szintű képzés szellemi kapacitásának és infrastruktúrájának biztosítására szükség volt az Élelmiszeripari Főiskola budapesti oktatóinak és oktatási eszközeinek bevonására is. A 85 hallgatóval indult szak első vezetője Dr. Almási Elemér professzor volt, de a szervezeti struktúra kialakításában jelentős szerepe volt az Élelmiszeripari Főiskola két vezető professzorának; Fdbry Györgynek és Gyönös Károlynak is. A Tartósítóipari Szak 1972-ben önálló karrá vált és ez a Tartósítóipari Kar tekinthető valójában a mai Élelmiszertudományi Kar jogelődjének. A Kar első dékánjának Dr .Gasztonyi Kálmánt választották. Borászati oktatás a tanpincében (80-as évek végén) 1986-ban ugyancsak kormányzati döntéssel létrejött a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem és végérvényesen megalakult a budapesti Élelmiszeripari Kar, amely két nagy, eredetileg egymástól független oktatási intézményrendszer összeolvadásából jött létre. A KÉÉ három egyetemi Kara a millennium évében Budai Kampusz néven részévé vált az új integrált Szent István Egyetemnek, és remélhetőleg ez alkalommal módosult utoljára a Kar neve. Az Élelmiszertudományi Kar jelenleg az ország egyetlen felsőoktatási intézménye, amelynek képzési rendszere átfogja az élelmiszermérnökképzés teljes körét és önálló élelmiszertudományi doktori programmal rendelkezik. Ebben a töretlen fejlődésben felbecsülhetetlen érdemeket szereztek a korábbi évtizedek kimagasló oktatói és szakterületük nemzetközileg is elismert kutatói, illetve oktatásszervezői. A teljesség igénye nélkül néhány név, akik beírták nevüket az élelmiszermérnök képzés aranykönyvébe: Almási Elemér, Gellért József, Győri István, Kóbor Kálmán, Rakcsányi László, Requinyi Géza, Soós István, Szabó Béla, Szilágyi Pál, Török Gábor, Vas Károly, Vukov Kostantin és akik még jelenleg is nyugdíjasként együttműködnek a fiatalabb generációval a Kar jövőjéért: Dimény Imre, Eperjesi Imre, Erdélyi Lajosné, Farkas József, Fábry György, Gasztonyi Kálmán, Gombkötő Géza, Gyönös Károly, Kádár Gyula, Körmendi Imre, Pais István. 118
