150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Bernáth Jenő: A Kertészettudományi kar bemutatása
takarékos és talajvédelmi szempontokat figyelembevevő termesztéstechnológiák kidolgozása és értékelése. A tanszék által szervezett rendezvények A tanszék fontos szerepet tölt be a szakterület eredményeinek hazai és nemzetközi bemutatásában. Ennek részeként évente megrendezik az EWRS-HWRS Gyomkutatási Konferenciát, Ökológiai Gazdálkodási Tanácskozást tartanak a Kertészeti Napokon, valamint a Lippay János - Vas Károly Napok ülésszakain. „Az Ökológiai Gazdálkodás jövőképe” címmel (2000) Közép-Kelet Európai Tanácskozást tartottak. Rovartani Tanszék Tanszékvezető: Dr. Pénzes Béla mezőgazdasági tudomány kandidátusa (CSc), egyetemi docens A tanszék fő célkitűzései, oktatott tárgyak Feladatuk a Kertészettudományi Karon tanuló diákoknak a növényvédelmi és természetvédelmi állattan oktatása. Tananyaguk alapját képezi a kertészmérnök hallgatók növényvédelmi ismeretanyagának elsajátítása. A választott szakirányokban tanulókat olyan ökológiai szemléletű, kertészeti növényvédelmi tudással vértezik fel, amelynek birtokban képesek lesznek mérsékelt peszticidterhelésű kertészeti növényvédelem tervezésére és kivitelezésére. A folyamatosan átalakuló oktatási anyaguk kutatási eredményeikből táplálkozik. Oktatott tárgyak- Növényvédelmi állattan- Állatrendszertan- Integrált növényvédelem- Zöldség- és dísznövénykártevők- Gyümölcs- és szőlőkártevők A tanszék kutatási projektjei A több mint ötven éves múltra visszatekintő Rovartani Tanszék a kertészeti növények kártevő együtteseinek kutatásában országosan elismert munkát végzett. Kutatási témakörei közül a kártevő rovarok biológiájának, migrációs és diszperziós viszonyainak és védekezés környezetkímélő lehetőségeinek kutatása a legjelentősebb. Az elmúlt tíz év során a tanszéken számos kutatás folyt a kertészeti növények integrált termesztésének megalapozásával kapcsolatban. Vizsgálatai kiterjedtek a fontosabb almatermésű gyümölcsfajok és a zöldségfélék hazai kártevő együtteseinek vizsgálatára, továbbá kapcsolódtak az integrált védekezés területén nemzetközi kutatási programokhoz. Kutatásuk fontos területe a közelmúlt termesztéstechnológiai változásainak következtében újonnan jelentkező és súlyos károkat okozó károsítok felismerése és a védekezési módszerek kidolgozása. Korábbi munkáikban elkezdték a nagy felületen termesztett szántóföldi zöldségfajok (káposzta, vöröshagyma), továbbá bogyós gyümölcsűek és a meggy kártevő együtteseinek kutatásán alapuló, a fajtaérzékenység figyelembevételével- Hasznos rovarok- Biológiai védekezés- Természetvédelmi állattan- Méhészet- Ökoszisztémák védelme 109