Főiskolától egyetemig. Dokumentumok a felsőbb színtű kertészképzés történetéből II. 1945-1953 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 2. (Budapest, 1996)
Dokumentumok (Forrásközlés)
mezőgazdasági termeléssel. Egyetemünk most már van, de nincsen kutató intézetünk, nincsenek a kertészeti tudománykörben kinevelt kertész szakembereink, de vannak olyan alaptudással rendelkező neveltjeink, akikben minden reményünk megvan, hogy e tekintetben a hiányokat hamar pótolni tudjuk. Ha mi kertészeti termelvényeinkkel a világpiacról lemaradni nem akarunk, akkor kertészeti termelésünket most sürgősen jól meg kell alapoznunk, s ehhez pedig az első lépés az, hogy tudományosan képzett kertészeti szakembereink legyenek, s azoknak adassák meg a lehetőség arra, hogy termelésünk megjavításában dolgozhassanak. A kertészeti tudomány világszerte az utolsó két évtizedben óriási lehetőségeket tárt fel különösen a gyümölcstermesztés terén. A nyelvtudással biró nagyon kevés magyar kertész ezekről a hatalmas eredményekről a külföldi szakirodalomból tudomást vett ugyan, de annak gyakorlati alkalmazását nem látja. A külföldi kísérleti eredményeket pedig csak módosítással vehetjük át. Szükséges az, hogy a magyar kertészek a külföldi tudósok módszereit megismerjék s az, hogy elért eredményeiket a gyakorlatban alkalmazva a helyszínen lássák. Boldogulásunkhoz ez elengedhetetlenül szükséges. Erre nézve itt legyen szabad egy példát is felhoznom. Az 1907-11 években az akkori földmivelésügyi kormányunk egy magyar kertészt az Egyesült Államokba azzal a megbízással küldött ki, nézze meg, hogy a gyümölcstermesztés legnagyobb mesterei, az amerikai gyümölcstermesztők világot meghódított gyümölcsüket miként termesztik. Megbízatása volt a termelést, az értékesítést, a védekezést tanulmányozni. Három évi tanulmányának eredménye pedig az volt: házikertszerü gyümölcstermesztésünket üzemesitettük, a sok száz gyümölcsfajtát mintegy 30-ra csökkentettük, az országot gyümölcstermesztési körzetekre osztottuk, a közepes és alacsony törzsű fát a termesztésben alkalmaztuk, olcsóbb, célszerűbb termesztésre tértünk át. Gyümölcstermesztésünkben ma is az amerikai rendszerű csomagolást, válogatást alkalmazzuk. Bevezettük a „pedigree” fákról való szaporítást. A védekezés terén a paizstetvek ellen a kaliforniai lét ma is alkalmazzuk nemkülönben a faiskolai termelvények ciánnal való kezelését stb. Végül annak a felismerése, hogy nekünk is igyekeznünk kell a külföldi gyümölcsfajták helyett a magyar fajtákat termelésünkbe beállítani. Az amerikai csak amerikai gyümölcsfajtákat termeszt stb. Ez a tanulmány akkor az államnak havi 50 dollár költséget jelentett és az útiköltségeket. Most bebizonyítva látjuk, hogy ez a kiküldetés jól kamatozott. Kissé hosszadalmas előadásom után tisztelettel arra kérem Miniszter Urat, - hogy következő 47
