Főiskolától egyetemig. Dokumentumok a felsőbb színtű kertészképzés történetéből II. 1945-1953 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 2. (Budapest, 1996)
Dokumentumok (Forrásközlés)
Az Intézmény háborús veszteségeinek felmérése és a helyreállítás kezdete 1/a. Budapest, 1945. március 24. A Főiskola tanári karának első rendes ülése a front elvonulása után Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, 1945. március 24.-én a M. kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanári karának r. ülésén. Jelen vannak: Mohácsy Mátyás dékán, Hóm János, Requinyi Géza, Dr Heller András, Dr Mándy György, vitéz Szabó István, Dr Ormos Imre tanárok és meghívás alapján Mészáros József int. tanár és Maliga Pál főisk. tanársegéd. A távollévők: Dr Húsz Béla, Dr Kosinszky Viktor, Szabó Béla tanárok, bár a meghívókat időben szétküldték, bizonyára a közlekedési nehézségek miatt nem jelenhettek meg, ugyanígy Karmacsi Bertalan és Domokos János közlekedési nehézségek miatt van távol. Tárgy: Mohácsy Mátyás dékán megnyitja az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Mándy György dr és Mészáros József urakat kéri fel. Beszámol a legutóbbi kari ülés óta történtekről, a főiskola területén lefolyt harcokról és az orosz megszállásról, amelyek folytán 1944.december 25 és 1945.február 11. közti időben kb 3000 akna és bomba érte a főiskola területét úgy, hogy a nagy pusztulás után a főiskolát romjaiból itt aligha lehet felépíteni. Megemlékezett a főiskolát ért súlyos személyi veszteségről, dr Liszka Jenő ny. rk. tanár haláláról, akit dec. 26.-án de. 8 és 9 h között tanszéki helyiségében becsapódott gránát ölt meg. Kiemelte, hogy Liszka Jenő dr, különleges és kiváló képzettségénél fogva főiskolánkon pótolhatatlan működést fejtett ki, ügyszeretetével és minden gondolatával, cselekedetével a főiskola és a kertészet érdekeit szolgálta s különösen a mögöttünk lévő két küzdelmes évtizedben, a kertészet elismertetése és a főiskola felállítása során tűnt ki mint fáradhatatlanul harcos szellem. A főiskola rosariumában eltemetett kiváló kartárs emlékének a kar tagjai felállással adják meg a tiszteletet. 2. Az elnök megemlékezik a főiskola nehány kiváló alkalmazottjáról, akik az elmúlt borzalmas időkben, a legveszedelmesebb ágyutüzben nagy állam[i] és kulturális értékeket mentettek meg a pusztulástól, életük kockáztatásával. Az ő bátorságuknak és áldozatkészségüknek köszönhető, hogy a főiskola most egyáltalában folytathatja 1. 22
