Főiskolától egyetemig. Dokumentumok a felsőbb színtű kertészképzés történetéből II. 1945-1953 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 2. (Budapest, 1996)
Dokumentumok (Forrásközlés)
66. Budapest, 1953. Részletek a Kar történetét összefoglaló korabeli kéziratból Összefoglalás. A felsoroltak, valamint a mellékelt táblázatok beszédesen bizonyítják a Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karon észlelhető nagyarányú és gyakran ugrásszerű fejlődést. A kertészeti és szőlészeti termelés, a földművelés legintenzivebb ága. Tulsürű népességű államok kerti kultúra által tudják a föld eltartóképességét növelni. Országunknak elmaradt mezőgazdasági termelési államból fejlett ipari állammá történő átalakítása megnöveli a kertészet és szőlészet jelentőségét. A népgazdaság fejlesztése és az életszínvonal emelkedése több zöldség és gyümölcsféle fogyasztását teszi lehetővé. A zöldövezetek megteremtéséről szóló kormányrendelet, a parkerdők, zöldterületek, megnövelését célzó Helyi Ipari Minisztériumi rendelet /10 éves fásítási terv/, a gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséről az öntözéses zöldségtermesztés fejlsztéséről szóló minisztertanácsi határozatok mind a kertészet és szőlészet nagyarányú fejlesztését szolgálják. Az Agrártudományi Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának feladata, hogy a népgazdaság vonatkozó feladatainak megfelelően a szakemberek jó kiképzésével biztosítsa a kertészeti tervfeladatok sikeres teljesítését. Lenin elvtárs mondotta: „Minden a kádereken múlik”. A felsőfokú kertészeti és szőlészeti káderképzés, a felszabadulás óta egyre javul. Az átmenet nehézségei, a sok átszervezés után egyre jobbá válik a Kar munkája. A Párt és a Kormányzat erkölcsi és anyagi támogatása lehetővé teszik, hogy a Kar feladatainak egyre jobban megfeleljen. Viszont a kertészet és szőlészet tudományának szerteágazósága, specialis problémái szükségessé teszik a főiskolává való fejlesztést. A szakemberek kiképzése sokkal többrétübb és sokoldalúbb, mint a mezőgazdasági karoké, hiszen csak a karon belül 8 szakirány van. /Gyümölcs, szőlő, borászat, dísznövény és dendrológia, zöldségtermelés, kerttervezés, technológia, kertészeti növénynemesités/. Az önálló feladatok önálló megoldása, a szakma általános fejlődése, különleges igényei megkívánják azt, hogy a Kar hasonlóképen az Állatorvosi és Erdőmémöki Karokhoz, Főiskolává szerveztessék át. Az oktatás módszere a feladatoknak megfelelően más mint a mezőgazdasági karoké, a gyakorlati oktatásnál is a begyakorláson van a hangsúly /mezőgazdasági karokon főleg demonstrációs módszerrel dolgoznak/. A kertészet és szőlészet általában többéves kultúrákkal foglalkozik 116
