100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894-1944 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995)

Dokumentumok

45.

Budapest, 1942.

A Földművelésügyi Minisztérium 226.641/1942. számú aktájából fogalmazvány a Kertészeti Akadémiának biztosítandó ingatlanokról.

Magyarország mezőgazdasági termelésében egyik legelőkelőbb helyet a kertészet foglalja el. Amíg ugyanis a mezőgazdasági termények és állati termékek tekintetében normális körülmények között exportunknak jelentős konkurensei a tengerentúli államok, sőt a keleteurópai vidékek is, addig zöldség és főleg a gyümölcstermények tekintetében alig van termelésünknek és exportunknak komoly versenytársa.

Ennélfogva igen jelentős feladat ezt a ma még erősebben nem veszélyeztetett helyzetünket megerősíteni s a kertészet összes kérdéseit, elsősorban pedig a kertészeti tudást nemcsak megtartani, de emelni is.

Ennek a célnak a felismerése teszi szükségessé a kertészeti akadémia s majd következőleg az egyéb kertészeti szakoktatási intézmények fejlesztését, s a tudományos kutatások fenntartását s újabb területekre történő kiterjesztését.

A felsőfokú kertészeti szakoktatás a kertészeti tanintézet látogatásához szükséges előképzettség felemelésével s akadémiává történő átszervezésével még nincs megoldva. Különösen nyitott a kérdés az akadémia mai helyzetében, amikor a fejlődés ab ovo lehetetlen. Ennek főbb okai a következők:

1. Az akadémia széttagoltsága.

Az akadémia jelenleg 3 helyen működik: Budapesten

/tanépület, virágkertészet, diszkertészet, konyhakertészet, mag- kisérleti állomás, dendrologia, kisebb faiskola és gyü- mölcskisérleti telep/, továbbá Budaörsön /törzsgyümölcsös, gyümölcs kísérleti telep, zöldségtermesztés, szőlőművelés, faiskola/ és Nagytétényben /gyümölcsös, szőlőművelés/. A hallgatók a bemutató központi telepen kívül kötelesek a

62