100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894-1944 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995)
Dokumentumok
Dr. Devich László min. tanácsos felhívja a tanári kar figyelmét arra a felelősségre, amellyel véleményét meg kell fogalmaznia. A szakoktatás ügye hazánkban sokáig elmaradott volt. Most az érdeklődés feléje fordult és a pénzügyi helyzet is olyan hogy jól megalapozott tervek megvalósítására gondolhatunk. Ha most magas nívójú kertészeti intézményt akarunk létrehozni, a legnagyobb körültekintéssel kell eljárnunk, hogy majd az oktatás megfelelhessen a legmagasabb követelményeknek s a magyar kertészet betölthesse azt a helyet, amelyet a háború után elvárható világversenyben el kell foglalnia. Mezőgazdasági termelésünknek le kell térnie az eddig követett irányokról. A szigorúan vett önellátáson kívül más feladatok is várnak a magyar mezőgazdaságra. A várható nagy búza és takarmánydömpinggel szemben nekünk a magas színvonalú termelésre kell felkészülnünk s ennek főfeladata a kertészet és a bortermelés lesz. A magyar kiima és a magyar jelleg kell hogy győzzön produktumain keresztül a világversenyben. Erre a munkára kell majd nekünk megfelelő képesítésű embereket nevelni, akik elméletben és gyakorlatban egyaránt alapos felkészültséggel felelhetnek meg majd feladataiknak. Ennek a nevelő munkának egyik legkényesebb kérdése éppen a gyakorlati oktatás, az a kérdés, hogy az elmélet és a tangazdasági oktatás milyen viszonyban legyen. Szükséges-e, hogy mindkettő ugyanazon a helyen történjék, vagy megoldható-e úgy, hogy az elmélet és a gyakorlat oktatása két helyen, különválasztva történjék. Kétségtelen, hogy hátrányos az oktatásra, ha ez a két hely egymástól távol van. /Ezzel kapcsolatban leszögezni kivárja, hogy az aszfaltgazdálkodás jelszavát sem ő, sem a szakoktatás más vezető egyénisége semmiféle vonatkozásban mint bírálatot nem hangoztatta./ Szükséges, hogy a gyakorló terület az előadások helyéhez közel legyen. Felteszi a kérdést, hogy ha Budapest tőszomszédságában jól megközelíthető megfelelő területet találunk, vajon az akadémia teljes kitelepítése esetén a főváros előbb említett szellemi tényezői nem volnának-e az oktatás számára biztosíthatók, a Budapesten működő szakemberek megnyerhetők volnának-e 59
