100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894-1944 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995)
Dokumentumok
pótlékot megállapítani, hogy a jelenlegi nehéz viszonyok mellett ezen állásomnak súlyos gondok nélkül élhessek. ... 27. Budapest, 1920. dec. 13. Részlet a tantestület rendes havi ülésének jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyv.felvétetett Budapesten, 1920. deczember 13. án a Budapesti m. kir. Kertészeti Tanintézet tanár-testületének rendes havi értekezletéről.Jelen voltak: Rerrich Béla igazgató, az értekezlet jegyzője, Szász Nándor főfelügyelő, az értekezlet jegyzője továbbá: Dr. Schilberszky Károly r. tanár, Machács Mátyás és Kolecsányi Kálmán főintézők, Lázár Ferencz, Mokros István és Petrányi Ferencz intézők, Dr. Ballenegger Róbert, Benckhard Ágoston, Grenczer Béla, Lehoczky Gyula, Pecz Gyula, Dr Réthy Antal, Schneider József és Voit Ervin előadók, végül Szabó István és Szabó Béla gyakorlat vezetők. 1.) ... A rendes tárgysorozatot megelőzően, elnök az intézet működésére vonatkozólag több ügyet tesz szóvá és pedig: a.) Elsősorban is felemlíti, hogy számos tünet a mellett szól, hogy Tanintézetünk nem azzal a súlylyal, amelylyel kellene bírnia.- Véleménye szerint intézményünknek vezetnie kellene minden kertészeti téren. A kertészeti kérdések valóságos szellemi központjának kellene itt lenni, olyan kohónak, amelyből folyton új gondolatok, kezdeményezések kerülnének illetékes körök elé.- Ez szükséges ahhoz, hogy a Tanintézet ezután minden ügyben, komolyan számottevő tényezőként szerepeljen.- Csakhogy ehhez az Igazgatóság munka igyekezete egymagában kevés.- Szükséges hozzá főleg az előadói kar állandó szellemi közreműködése.- Nem elég az oktatásban eddig megnyilvánult ambíció és kötelességtudás; mindenkinek a saját szakmakörébe vágó külső törekvések, mozgalmak figyelemmel kisérése, ezek alapján az irányítás, kezdeményezés legyen törekvése.- Végezzünk tanulmányokat a 41
