100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894-1944 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995)

Dokumentumok

Felkérem a minisztertanácsot, hogy a fentebb elősorolt tanszemélyzet állásainak, valamint a szolgai állásnak rendszeresítése iránt legfelső helyen teendő előterjesztésre engem szintén felhatalmazni méltóztassék.

5.

Budapest, 1894.

Részlet a Budapesti M. Kir. Kertészeti Tanintézet szervezeti, rend- és fegyelmi szabályzatából.

1. Az intézet czélja.

1. Kertészeti szakoktatás; és pedig:

a) Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt képzett kertészek, szőlő- és faiskolakezelők, vándor-, és szaktanítók nevelése (Kertészképző tanfolyam.)

b) Ügyes kerti- és szőlőmunkások gyakorlati kiképzése (Kertmunkás képző tanfolyam.)

c) Rövidebb időszaki tanfolyamok tartása, mi által tanítóknak, lelkészeknek földbirtokosoknak, gazdatiszteknek, kerttulajdonosoknak, gyakorló kertészeknek alkalom adatik rövidebb idő alatt a szükséges modem ismeretek és gyakorlati fogások elsajátítására.

2. A gyümölcsészet és kertészet fejlesztése; és pedig:

a) Egy országos pomológiai törzskert fenntartása, melyben valódi s helyes elnevezéssel bíró összes hazai és külföldi gyümölcsfajták (beleértve a szőlőt is) tanulmányoztatnak, leiratnak s a tenyésztésre érdemesekből oltványcsemeték és oltóvesszők teijesztetnek.

b) Új gyümölcsfajtáknak magról s keresztezés útján való előállítása.

c) A termelő közönségtől beküldött gyümölcs- és szőlőfajták meghatározása.

d) Állami, hatósági és egyleti kertek- és gyümölcstelepek tervezése, felülbirálata.

19