Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)
A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai
Fazola Frigyes - találmányának tökéletesítése céljából - 1810-ben a bányakincstár kérésére hosszabb időt töltött Bécsben. 1809-től országos hivatalt kapott, megbízták az alsó-magyarországi bányakerület vasgyári felügyeletével, de székhelye Diósgyőrben maradt s a diósgyőri vasgyárnak is ő lett a vezető igazgatója. 80 Az 1848-1849 évi szabadságharc idején Diósgyőrben szuronygyár létesült, amely Szemere Bertalan belügyminiszter véleménye szerint a legjobb és legcélszerűbb készületű szuronyokat gyártotta a magyar honvédsereg számára. 1849. június 26-án előírta, hogy a diósgyőri vasgyár napokként ne csupán 125, hanem 300-400 darab szuronyt állítson elő, s erre a célra a diósgyőri vasgyárba rendelte a környékről az összes mesterembereket. 1866. június 14-én a nagyolvasztó szénkamrája, az érc- és szénmérő lakóháza a kupoló kemence szikrájától kigyulladt és porrá égett. 1866. októberében a bécsi pénzügyminisztérium elrendelte, hogy a vasolvasztást meg kell szüntetni, a nagyolvasztót nem szabad többé befűteni, csupán a meglévő nyersvas feldolgozását kell gyorsított ütemben végrehajtani, főleg az eladatlan árukészleteket kell sürgősen értékesíteni. 1 1867-ben a kiegyezés után működő kormány átvette a gyárat a társulattal, kifizette a magán részvényeseket terhelő veszteségeket. Rendezte a gyár adósságait, a magántársulati tagoktól megváltotta azok részvényeit s ezzel a diósgyőri vashámor átment a magyar állam tulajdonába. Ez azzal a céllal történt, hogy az ország vasúthálózatának kiépítéséhez szükséges vasúti sínek gyártására egy új állami vasgyár épüljön fel. A hámori vasgyárat 1871-ben 100 éves fennállása után végleg megszüntették. Az újmassai kohót még egyszer befűtötték, hogy az új vasgyár építéséhez szükséges vasanyagok egy részét itt állítsák elő. A magyar vasútépítés 1846-ban vette kezdetét, amely a vaskohá82 * * szat szempontjából nagyjelentőségű. 1848-ban Magyarország vasutvonalának összhossza 178 km volt. A vasútvonalak fejlődése az 1850Hámor plébánia. História Domura ;1 Országos Levéltár. Kamara. Montan Akten 1866 évi 1446, 733. sz. 12 Gömöri Lajos: A magyar ipar és kereskedelem korszaka. Budapest, 1901. (A magyar birodalom vasúthálózatának fejlődése, 1846-1899-ig.)
