Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)
III. A diósgyőri új Vasgyár 1868-1960
A támadásoknak mindenesetre annyi eredménye lett, hogy a kormány fontolóra vette, nem lenne-e célszerű az acélgyártást a diósgyőri gyárban bevezetni. Pech Antal a már említett megbízatás alapján a gyárat felülvizsgálta és jelentésében a gyár további kiépítését, fejlesztését javasolta. A minisztérium 1876-ban diósgyőri kérésre az acélgyártásra való áttérést engedélyezte. Az építkezés 1878-ban kezdődött, az első acélcsapolás az SM acélgyártó kemencéből pedig 1879-ben volt. A felemelkedés időszaka Pech Antal mindenkor vallotta, hogy a diósgyőri gyár életképes, fejlesztésére szükség van és ha helyes vezetés mellett működik, az ország első gyárai közé küzdheti fel magát. E megállapításoknak igazságáról meggyőződhetünk, ha a további évek eredményeit vizsgáljuk. Az 1880. évi költségvetés tárgyalása alkalmával a képviselőház döntése alapján a diósgyőri vasgyárat a Pénzügyminisztérium fennhatósága alól kivették és a Közmunka és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe utalták. A rendelkezés következtében a vasgyárat a Selmecbányái Bányaigazgatóság hatásköréből a budapesti M. Államvasutak Gépgyára igazgatóságához csatolták. 28 A gyár neve ekkor Magyar Királyi Vas- és Acélgyár, Diósgyőrre változott. Az új vezetés nemcsak a bukás és a teljes feloszlatás veszélyétől mentette meg a gyárat, hanem nem remélt, csaknem hihetetlen virágzásra emelte. Diósgyőr egyike lett az ország legszebb és legjobban berendezett gyárának. A gyár átalakításának célja volt a gyárat megfelelő berendezések segítségével mielőbb olyan helyzetbe juttatni, hogy a magyar vasutak, nemkülönben az állami gépgyár szükségletének, tehát a vasúti cikkek és hídépítési anyagok előállítására képes legyen. Ezen kívül célul tűzték ki, hogy a drága sziléziai kőszén kiküszöbölésén kívül a már feltárt jóminőségü, s kizárólag a gyár saját bányáiból kikerülő barnaszenet használják fel. 1882. január hóban az acélsínek gyártására berendezett új kikészítő műhely és a hengersorok központosított gázfejlesztő telepe, valamint a regeneratív tüzelésre berendezett két kavarópest és hat hegesztőpest üzembe helyezhető volt. Ugyanez év augusztusában a sínhengersorral kapcsolt egyeteDgy. Lt. 060/1880,; H KG 2367/1880.
