Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

II. A Diósgyőr-hámori vasgyár 1770-1870

így a bányakincstár 1778. végén 84 részvény birtokosa lett, míg a többi 44 részvény bécsi és borsodi kisebb magánrészvényesek kezén maradt.

19 A kincstárral való társulás öt magát csődbe vitte, de alkotását, a gyárat életképessé és maradandóvá tette ... A diósgyőri hámor vaskohászata 1800-1850-ig Az alapító halálától 1800-ig eltelt két évtizedben a diósgyőri vashámor gyártmányainak jó híre az erdélyi vasárupiacokat is meghódította. A gyár üzemi berendezéseit igyekeztek a fokozódó szükségletnek megfelelően fejleszteni. 1794-ben már hat hámor, egy szegverő és egy szerszámkovácsműhely, ezekben 8 frisstűz, két nyújtótüz volt üzemben. A hámorok fújtatóinak és vasverő kalapácsainak mozgatásához szükséges vízierőt a Szinva vizéből felduzzasztott két kis természetes tó, az alsó és felső tó szolgáltatta, de nem folyamatosan. Szárazság, vagy nagy hideg idején egyáltalán nem volt víz a tóban, ilyenkor a hámorok üzeme szünetelt. A kényszerű üzemszünetben a hámorok munkássága a gyakori javításra szoruló fújtatókat, pörölynyeleket és a többi berendezési tárgyakat javítgatta és várta, míg a tóban a lapátkerekek forgatására elegendő vízmennyiség ismét felgyülemlett. A hámorok bő víz mellett rendszerint éjjel-nappal, szárazság vagy vízhiány esetén csak nappal dolgoztak. Hámor község területén a Szinva vizére, illetve a két kis természetes tóra építve négy frisselő-hámor (Zerrennhammer, frisstűz), továbbá két nyújtóhámor működött. A gyáralapító Fazola Henriknek két gyermeke volt: Frigyes és Borbála. A család az apa halála után Miskolcra költözött. Fazola Frigyest 1793-ban felvették a Selmecbányái bányászati akadémiára. Tanulmányai végeztével a stájer és karintiai vasgyárakban megszerezte a vasfinomításhoz és acélgyártáshoz szükséges szakismereteket. Az egyik stájer vasgyárban Höfler kohósáfár oldalán hosszabb ideig működött, s ennek távollétében a vasgyár vezetését ellátta, 26 éves korában, mint képzett kohász tért vissza szülőföldjére. 1799-ben a diósgyőri vasgyár sáfára, 1800-ban ellenőre, 1805-ben az általa felállított diósgyőri acélműhely prefektusa lett Gisztl Lőrinc igazgatósága alatt.

20 Országos Levéltár, a gyárvezetőség, illetve Borsod megye 1779. évi jelentése és a termelési kimutatások Miskolci Állami Levéltár. Acta policita 1805. évi 2686 sz.