Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

Utószó

Utószó Energia! Energiáról könyvet írni nagy bátorság. Az a természetes hogy „van" és „érthetetlen" ha „megszűnik" a villany, vagy „újra" megemelik a gáz árát. Pedig az energia a természet olyan ajándéka, amely életfeltételünk nélkülözhetetlen része, segíthet és gyarapíthat, hiánya elsorvadást és pusztulást eredményez! Az energia adja azt az erőt, amely működteti az ember alkotta berendezéseket, levegőbe emeli a sok tonnás repülőgépeket, megolvasztja az ércet, vagy fényt ad az éj sötétében. Mégis méltatlanul keveset beszélünk róla! A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás történetét összefoglaló könyv olvasmányos mű, ipartörténeti összefoglaló, személyes vallomás és a szakirodalom hézagpótlása is. Egy nagyipar, a magyar vaskohászat, a „hámori" bölcső, majd a diósgyőri gyár születésének, kibontakozásának, szárnyaló fejlődésének tükrében hiteles adatokkal, tényszerű tárgyilagossággal mutatja be a fénykorában több, mint 18 ezer embert foglalkoztató gyáróriást és a vaskohászat energetikai hátterét. Az egyedülálló könyv nagy érdeme, hogy a diósgyőri kohászat alig ismert, mindig a háttérben működő energetikai rendszerét, a rendszer folyamatos fejlődését, a fejlődés vázát, szerkezetét összefoglalva dokumentumokkal alátámasztva közreadta. Ezáltal ez a könyv olyan forrásmű, melyre az ipartörténeti kutatók a kutatásaik során biztonsággal támaszkodhatnak. A szerző, Boros Árpád a diósgyőri kohászat egyik nagy öregje, az utolsó 55 év élő és alkotó szemtanúja, felelős beosztásokban volt vezető gazdasági személyiség, még részese lehetett a diósgyőri acél öt világrészt meghódító sikerének, hírnevének és sajnos a diósgyőri vasgyár sajnálatos hanyatlásának is. A személyes élmények rejtett hatása különösen érdekessé teszi ezt a művet. Ily módon ez a könyv nemcsak fontos, hiteles történelmi dokumentum, de olyan társadalomkritikai dokumentum is, amely a magyar ipari rendszer, az ipari struktúra kialakulását, az események változását, a változások hátterét is bemutatva gazdaságpolitikai korszakokat jellemez. Aki ezt a könyvet elolvasta, az átérezhette az elmúlt közel két és fél évszázad gigászi küzdelmét, gyakran szenvedését a fejlődésért és megismerhette, hogyan jutottunk el Fazola kohójától a „vas és acél országáig", majd a legkorszerűbb, automatizált, számítógépekkel irányított acélgyártási, - hengerlési - öntödei technológiákig, napjainkban pedig a gyáróriás széthullásáig.