Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései

A tápszivattyúk kiválasztása viszont nem a legszerencsésebben sikerült, de lecserélésüket a kohászat akkori gazdasági igazgatója segítségével sikerült megoldani, s azzal szinte az Erőmű „életét" megmenteni. Az acélmű beüzemelésével a minőségi vizek, sótalanvíz, előlágyított víz termelése és biztosítása továbbra is fontos feladata maradt az energiaszolgáltató részlegnek. Az ipari hűtővíz és annak visszaforgatott rendszerben történő üzemeltetése a „C" vízmű telepen egy korszerű víz tisztítómű megépítését is szükségessé tette. Az oxigéngyár üzembe helyezésével az oxigén és nitrogén felhasználása nemcsak az acélműben került előtérbe, a nitrogén főleg tisztasága miatt a pneumatikák, műszertechnika területén a sűrített levegő kiváltását is eredményezte, az oxigén a kohók léghevítőinél földgáz kiváltási lehetőséget, a kohónál a csapolási idők csökkentését tette lehetővé. A nagy gond a keletkező kohógáz eltüzelése azonban változatlanul megmaradt, a felesleg a kohók „centrálján" keresztül a szabadba távozott. A kohógáz eltüzelésére több erőfeszítés került napirendre, például a hőhasznosító kazánok póttüzeléseként de nem járt sikerrel, korábban említett forró víz kazánnál tett próbálkozás is ide sorolható. A hengerműi hőhasznosító kazánok rekonstrukciójával egy időben a kevertgáz fűtőérték stabilizálásával, B és C keverők telepítésével a kohógáz hengerműi eltüzelése javulást hozott, de a felesleges kohógázt teljesen eltüntetni nem sikerült. A durvahengerműi hőhasznosító kazántelep a 80-as évek végén, utólag furcsának nevezhető műszaki megoldással 30 bar nyomású gőzt termelt, amit az Erőműnek kellett volna átadni. Ez egyrészt ellentmondást jelentett, mert az Erőműben kevesebb eltüzelhető kohógáz lehetősséggel lehetett számolni, másrészt a nagy távolság miatt gyakori víztelenítések és a kemencejárattól függő üzemeltetés bizonytalan kazánüzemet jelentett. Ugyancsak a veszteségeket jelentő energetikai problémák kerültek előtérbe, főleg az energia hálózat, csővezetéki rekonstrukció lett összehozva egy energia elszámolásra alkalmas méréstechnika kiépítésével. így került sor a sűrített levegőhálózat, sótalanvíz, ioncserélt víz, gőzvezetékek cseréjére és a vízlágyítás szempontjából nagyon fontos kondenzvíz visszaadó hálózat kiépítésére. A kondenzvíz visszatápláló rendszer úgy volt kialakítva, hogy a rejtett hő is hasznosításra került a helyi hőközpontok melegvíz előállításánál. A cél