Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései

igénye nélkül feltétlenül meg kell említeni a nagy elődök közül Gábor Béla főenergetikus nevét, akitől az erőmű működésének finom fogásait sikerült elsajátítani, vagy Barkai Barnabás főenergetikust, a későbbi Fűtőmű igazgatóját, akivel a jövő erőmű elképzeléseit a „gáz-gőz körfolyamatú kombinált ciklusú erőmű" megvalósíthatóságán működtünk együtt. A sok kollégát és munkatársat, a kihagyás veszélye miatt nem lenne célszerű felsorolni. Az erőmű vonatkozásában meg kell említenem, hogy olyan kiváló szakemberek után lehettem, több mint tíz évig üzemvezető, mint, Petőfi Zoltán erőmű üzemvezető vagy Józsa Lajos ipari gőzszolgáltatás üzemvezető, később főmechanikus és főmérnök. És olyan baráti munkatársaim voltak, mint Takács István, Bencsik József Halász István, főművezetők, Varga Tihamér, aki jelenleg a Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Zrt. vállalkozási igazgatója, vagy Császár István az „Április 4. " Gépgyár építésvezetője, később az erőműi kazánház üzemviteli vezetője, akikkel sok nehéz üzemeltetési helyzetet sikerült megoldani. Szakmai sikerként könyvelem el, hogy sok éven keresztül részese lehettem az erőműben történt fejlesztéseknek és fejlődésnek, de sajnos a kohók leállításával az erőmű leépítését is át kellet élnem, ráadásul irányítói szerepkörben. Igyekeztem a folyamatokat időrendben, lehetőleg egymás után, vagy az összefüggések kapcsán úgy elhelyezni a kohászati technológiák fejlesztésének függvényében, hogy az olvasó, még a nem energetikai szakember számára is elképzelhető legyen a történet. Az összeállítás szerintem jó kiegészítője lehet a korábban megjelent, diósgyőri kohászat történetével foglalkozó kiadványoknak. Történelmi előzmények és a megvalósulás A vasgyártás történetében az „energia" mindig meghatározó jelentősséggel esett latba nemcsak a működtetés, hanem a gazdaságosság szempontjából egyaránt. A technika és a technológiák fejlődése, az energiahordozók kiválasztása, egyrészt az adottságok, másrészt a lehetőségek összehangolásával alakult ki. Az ómassai acélgyártás idején az energiát a vízierők és a faszén felhasználása jelentette, míg az 1870-ben megépült diósgyőri vasgyár a barnaszénre telepített gőzkazánokkal és gázgenerátorokkal állított elő energiát. 1882-re