Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)
V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései
A nagyolvasztó építéséhez szükséges villamos energia átvitelére 1917. évben az erőműből 2 egyenként 3x150 mm 2 vörösréz erű 3 kV-os kábelt fektettek le. A Pereces Baross-aknai szénbányáknál üzemben lévő gőzgépek kapacitása már nem volt elégséges, így azok bővítése helyett 1918. január 20-án a Vasgyár Erőművéből való villamos energia ellátásra tértek át. A villamosközpont géptermének keleti végéhez egy transzformátorállomás épült, amely betáplálásként szolgált egy 12,5 kV, 3x20 mm 2 vörösréz erű kábel részére. A 12,5 kV-os kábel a Pereces-Új aknai kapcsoló és transzformátor állomás 12,5 kV-os kapcsoló-berendezéséhez csatlakozott, ahol 2 db 260 kVA, 12,5/0,23 kV, 50 periódus transzformátort táplált. A Pereces-Új aknai kapcsoló és transzformátor állomásról kb. 3,5 km légvezetéken nyert kielégítést BarossAkna 500 kV A teljesítmény igénye. A bányaüzemek 1959. október 9-ig voltak a Vasgyár hálózatáról ellátva. A vasgyári lakótelep 1910 - tői a Miskolc Baross Gábor utcai 5 kV-os transzformátorállomásról kb. 8 km légvezetéken nyert ellátást 1919-ig. Ezt követően a lakótelep villamos ellátása a Vasgyár Erőművéről történt. Az elavult lakótelepi hálózat 1950. évben felújítást nyert, majd a Nehézipari Minisztérium (NIM) rendelete alapján az AVIRT Miskolci Üzletigazgatóságának lett átadva. Az átadás idejében a lakótelep 3 kV-os elosztó hálózaton 15 db transzformátorral összesen 542 kV A beépített teljesítménnyel rendelkezett. A szekunder hálózat jelentős része 3x110 V-os, kisebbik része 3x210 V-os feszültségről üzemelt. A gázgyári kapcsoló és transzformátor állomás 3 kV-os része 2 db 260 kVA, 3/0,23 kV transzformátorral és a hozzá tartozó kapcsolóberendezésekkel 1922. évben nyert beüzemelést. Az ipari vízszükséglet kielégítésére 1917. évben megkezdték a Szinvaparton a „B" Vízmű építését. Ez az építkezés a háborús események miatt csak 1923-ban lett kész. Üzembe helyezésével a hengerdében üzemelő szivattyútelep leállt és a továbbiakban tartalékként szolgált. A szivattyútelep ellátása 1 db 100 kV A 3/0,23 kV-os transzformátorról történt a hozzá tartozó kapcsoló-berendezéssel és 3 kV-os motorokkal.
