Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)
Előszó
A Hámori és a Diósgyőri Vasmű életében - már az alapításkor is - alapvető szempont volt az energia szerepe, hisz az volt a döntő a telepítésük helyének a kiválasztásakor is. A fa, a víz, a szén jelenléte meghatározó volt, ezek nélkül az ércből nem lehetett volna vasat és acélt előállítani. A faszén, a víz, később a kőszén és az abból előállított gőz- és gázenergia, majd a nyersvasgyártás során keletkezett kohógáz szerepe, megjelenése a könyvben szép sorjában megtalálható. A faszénégetés látványa, a vízi energia szerepe a hámorok működtetésében, majd a vízből a kazánokban termelt gőzzel a gőzgépek működtetése, a gőzgépekkel az áramfejlesztő dinamók meghajtása és a villamos áram előállítása, a villamos árammal a munkagépek meghajtása, a gyár telephelyének megvilágítása, mind csodálatos esemény és látvány volt. Ezek közül is kiemelkedő eredménynek számított 1870-ben a 75 m 3-es faszenes nagyolvasztó gőzfúvógéppel, 1871-ben a finom-, a közép- és a durvahengersorok gőzgépekkel való meghajtása, 1882ben a gyár első villamos létesítményének megjelenése, egy gőzgéppel meghajtott egyenáramú generátor, 8 db egyenként megközelítőleg 400 W teljesítményű ívlámpa fényének kigyulladása a mintegy 600 méter hosszúságú elosztóhálózaton. A kemencék széntüzelésről gáztüzelésre való átállítása; ellátásukra 28 db gázgenerátor építése, 1892-ben a gerendasor meghajtására 4 000 lóerős gőzgép üzembeállítása, a gyár telefonhálózatának a nemzetközi rendszerbe való bekapcsolása, 1906-ban a Kerpely-féle gázgenerátor próbaüzembe való helyezése, majd 1907-ben a Kerpely-rendszerű generátortelep építésének megkezdése, 1909-ben egy új villamostelep felépítése; 2 db 2 500 és 3 000 lóerős Zoelly-típusú gőzturbinával, 3 000 V feszültségű generátorokkal, 2 db motordinamóval, 8 db Steinmüller-kazánnal. Ebben az évben került sor a gyári lakótelep és iskola villanyvilágítással való ellátására, 1910ben a miskolci gőzmotoros villamosjárat Ganz-gyártmányú villamos-kocsikra való kicserélésére, 1914-ben az „Ó"-hengerműi középsor, 1917-ben pedig a finom- és durvasor elektromos meghajtásra való átállítására. 1915-ben az Ujgyár építésével egyidőben megkezdődött a Nyugati Erőmű építése, 1926-ban az I. számú nagyolvasztó üzembe helyezésével párhuzamosan a nagyolvasztó torokgázának hasznosítására az olvasztók tövében (a későbbi Keleti Erőmű helyén) 2 db gázdinamó, egyenként 2 200 lóerő teljesítményű, 3 150 V feszültségű generátorral történő üzembeállítása. Megindult a „B" telepi gépház, az 1 500 m 3-es víztároló, a 300-as fővezeték építése, a gyár belső ipari vízvezeték rendszerének kialakítása, 1940-ben a Keleti Erőmű és Kesznyéten közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, 1941-ben az elektroacélmű fejlesztése, 1949-ben az Országos Villamos Távvezeték Vállalat
