Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

Bevezető

BEVEZETŐ A diósgyőri kohászat, a mai fogalmazásom szerint ,,a gyár" életében a karbantartás általában csak akkor került előtérbe, ha valamely berendezés meghibásodott. Ez bizonyos mértékben érthető is, mert egy kohászat életében nem a karbantartás az elsődleges cél, hanem az acélgyártás, s így a karbantartás érthetően helyenként a háttérben maradt, de mindig az acélgyártás szolgálatában állt. A karbantartást végzőket sérelem igazán akkor érte, ha a berendezések éppen az ő jó munkájuk eredményeképpen tartósan hibátlanul működtek és a karbantartók hosszú időre kiestek a reflektorfényből, sőt időnként feledésbe is merültek. A helyes és igazságos eljárás ezért többnyire az volt és legyen az továbbra is, hogy „helyén kell kezelni a karbantartást", mert acélt gyártani a továbbiakban is csak színvonalas, jó állapotú berendezésekkel lehet. E gondolatok jegyében határoztam el, hogy a „Tanulmányok a Diósgyőr történetéhez" c. könyv sorozaton belül a 17-ik „A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006" címmel jelenjen meg a még élők és a kohászat iránt érdeklődők részére, de nem utolsó sorban legyen elérhető az utókor számára is. Az elhatározásomat jelentősen könnyítette, hogy a könyv elkészítéséhez kéznél volt az 1989-ben összeállított „A diósgyőri vaskohászat karbantartásának története 1770-1989" című és a Központi Kohászati Múzeum tudományos dokumentációs anyagaként őrzött írás, amit a DIMAG Rt. Oktaéder Tudományos Egyesülés Igazgatótanácsának elnöke, dr. Dutkó Lajos jelentetett meg 1991-ben, 521/1991. szám alatt. Az írásmű előszavát 1990-ben dr. Tolnay Lajos, a DIMAG Rt. akkori elnök-vezérigazgatója írta, amelyből a történelmi hűség kedvéért néhány gondolatot a következők szerint idézek: „...A karbantartók feladata a termelés alapvető feltételeinek biztosítása, a termelő és kiszolgáló berendezések üzembiztos állapotának fenntartása, esetenként ezeknek az üzemeltetése is. Ebből következik, hogy a karbantartással szemben támasztott követelmények az idők folyamán folyamatos és nagymérvű változá-