Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A diósgyőri vasmű karbantartása 1900-1945

Péters Árpád „Leltárkezelés, pályafenntartás és gyarmatfenntartás" vezetője 1932-1940-ig Leitereg Andor „Leltárkezelés, pályafenntartás és gyarmatfenntartás" vezetője 1940-1945-ig A karbantartás harmadik ágazata a „C-8 Bányamérnökség és vasúti pályafenntartás" volt. Az ügyosztály 1925-ig végezte a vasúti pályafenntartási munkálatokat, ekkor a már idézett gyárigazgatói rendelet a pályafenntartási munkálatokat, a pályafenntartást a C-7 hatáskörébe helyezte. Ez a rendelet megszüntette a C-8 karbantartási tevékenységét. Az 1900. előtti években a Gépműhely fontos szerepet töltött be a vállalat karbantartásánál. Ez az együttműködés a Gépműhely és karbantartás között az 1900 után is megmaradt. A Gépműhely mindig önálló termelőüzeme volt a vállalatnak, de munkája mégis szorosan öszszefüggött a karbantartással nemcsak azért, mert olyan üzemek - épületlakatos műhely, szíjgyártó műhely, bádogos- és rézműves műhely tartoztak hozzá, amelyek kifejezetten karbantartási célokat szolgáltak hanem azért is, mert jól kialakított gépparkja a karbantartáshoz nélkülözhetetlen nagyméretű alkatrészek gyártását is biztosította. A gyárvezetőség mindig fontosnak látta az üzem fejlesztését. A Gépműhely jelentősége az egész vállalat életében még jobban megmutatkozott az 1900. körüli években. Ekkor döntő jelentőségű, nagyteljesítményű üzemévé fejlődött, amely országos viszonylatban is vezető szerepet játszott a forgácsoló üzemek között. Nagyteljesítményű gépparkjával olyan munkák elvégzésére is alkalmas volt, amelyet más gépgyárak nem tudtak elvégezni. A Gépműhely szervezetileg a C-III. Ügyosztályhoz tartozott, amelynek vezetése az akkor elkészített négyéves tervben a következőket terjesztette elő a gyárigazgatóság számára: „Miután a gépműhely a vele szemben minden oldalról támasztott követelmények folytán mindinkább kicsinek és szerszámgépekkel nem eléggé berendezettnek mutatkozik, ezen követelménynek - melyek különösen a tengerészet és a hajógyárak részéről követeltetnek eleget teendő, az alábbi felsorolt gépeknek beszerzése mutatkozik szükségesnek, azonban csak akkor, ha egyrészt előbb a lövedékeszterga műhely felépíttetik, másrészt pedig, ha a vasöntöde a láncmegmunkáló műhelybe helyeztetik át, miután csak ez esetben állna elégséges hely a gépek felállításához rendelkezésre. Csakis ezen gépek beszer-