Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)
A karbantartás fejlődése 1871-1885 között
A gépműhely létfontossága már a hámori vasműnél is megmutatkozott, ezért ezt az üzemet Diósgyőrben gyors ütemben építették: 1868 augusztusában az épület felépült. Az első gépeket Hámorból telepítették át a felépült műhelycsarnokba, négy esztergapadot, fúrógépet, köszörű-gépet, gyalugépet állítottak üzembe. Ugyanezen évben beérkeztek a Franz-Stilzer és M. Schmillebusch bécsi cégeknél megrendelt megmunkáló gépek: 3 db esztergapad, 1 db gyalugép, 1 db csavarvágógép, 1 db fúrógép, 1 db lyukasztógép és 1 db keretesfűrész. A gyár telepítésével megbízott szakemberek tisztában voltak a gépműhely fontosságával, ezért az épületet nagy alapterületűre tervezték, hogy a később beszerzett gépek elhelyezhetők legyenek. A felépült gépműhely alapterülete mintegy 790 m volt. A műhelyben elhelyezett üzemrészek: Esztergaműhely 286 m alapterülettel Kovácsműhely 218 m 2 alapterülettel Lakatosműhely 138 m 2 alapterülettel Gépház 45 m 2 alapterülettel Kazánház 101 m alapterülettel A gépek működtetése közlőműről történt, szíjhajtás segítségével. A közlőművet 20 lóerős gőzgép hajtotta. A szükséges gőzenergiát a műhely kazánházában elhelyezett kazánok termelték. Ez a műhely volt akkor a karbantartás alapja. A fokozatosan induló üzemek karbantartását ez az üzem látta el. Az áttelepített és újonnan beszerzett gépek fokozatosan indultak. Az esztergaműhelyben, a kovács-, és lakatosműhelyben gyártották az építkezéshez szükséges eszközöket, munkálták meg a vasöntödében leöntött öntvényeket, készítették a karbantartáshoz szükséges alkatrészeket és azok szerelését. Itt gyártották az induláshoz szükséges szénszállító csilléket is. Ahogyan az üzemek indultak, a gépműhely leterhelése fokozatosan nőtt és egy idő után már nem tudta a szükséges igényeket kielégíteni. Erre mutat annak a jegyzőkönyvnek a megállapítása, amelyet a Pénzügyminisztérium 1870. december 23-án 56653. szám alatt jóváhagyott. A vasmű helyzetével foglalkozó bizottság megállapításait a felvett jegyzőkönyvben rögzítettek szó szerinti idézésével célszerű bemutatni: