Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

salakot fúvattak, esetleg a fúvóka megfelelő beállításával magát a medencében összegyűlt nyersvasat fúvatták, oxidálták, a bucakemence frissítő mechanizmusát utánozva. De lehetséges volt a kohóból kicsapolt folyékony vas kristályosodásának szabályozásával, ill. utólagos izzításával is. A nyersvas gyors kristályosítása (pl. vízzel hűtve, granulálva) megakadályozza a grafit kiválását; tehát a vas jójárású lesz. Utólagos izzítás pl. a tárcsapernyelés vagy lepénypernyelés. Ennek technológiája két részből állt: a tárcsakristályosításból, más szóval „tárcsításból", majd a pernyelésből, más szóval „tárcsasütésből". A nyersvaslepényeket (nyersvastárcsákat) a következőképpen kristályosították. Az öntőcsarnok homokágyában tölcsér szerűen kimélyített 0,5 m átmérőjű gödröket alakítottak ki. A nyersvas a gödörbe belefolyt, ekkor tetejéről a salakot lehúzták, s a nyersvastükröt vízzel öntözték, minek folytán a felső réteg lepény alakban megszilárdult. Ezt alkalmas pillanatban lepényfogóval kiemelték. A vastükröt tovább öntözték, az újabb lepényt (tárcsát) leemelték, s ezt folytatták, míg a vas el nem fogyott. A tárcsákat nyersvassütő tűzhelyeken levegőfeleslegben égették. A tárcsák felülete erősen oxidálódott. A keletkező reveréteg wüsztit és magnetit. A magnetit oxidálja a Si-ot és Mn-t, a wüsztittel létrejön könnyen olvadó vas-szilikát, ill. vas-mangán-szilikát, mely a tárcsából „kiszivárog", és a grafitos töretü nyersvas jójárású karbidos töretűvé változik. Frisstűzi műveletek A hámori frisstüzeken kezdetben szürke (1,5-2% Si-tartalmú) nyersvasból gyártottak kovácsvasat, anélkül, hogy a nyersvasat akár a kohóban, akár a kohón kívül előkészítették volna. Emiatt a frisstűzön egy leolvasztást - az ún. nyers vasfinomító leolvasztást - kellett beiktatni előkészítés céljára. Ezt követte aztán két frissítő leolvasztás; összesen tehát a kovács vas gyártása három leolvasztó műveletből állt: - az első leolvasztással (ömlesztéssel) finomított nyersvasat nyertek, miután a Si túlnyomó hányadát és a Mn egy részét kioxidálták belőle; a finomított nyersvas a salak alatt lepény alakban kristályosodott - a második leolvasztás (ömlesztés) folyamán a frisstűzre visszahelyezett finomított nyerslepényben - a maradék Si és Mn oxidációja után - intenzíven csökkent a C-tartalom kb. az acélok C-tartalmának megfelelő szintig (0,8-1,0%ig); a termék acélszerű gomoly a