Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

A 30. ábra a három vasfajta, a kovácsvas, finomszemcsés vas és acél között C-tartalom alapján tehető különbséget vázolja. c, % 1,5 01,5% (Steierország: tégelyacélbetét 1,00C=0,94% (Steierország) ACÉL 0,50 Finomszemcsés vas 00,36% (Felsőszilézia) 00,42% (Erdély) 0,00 Lágyvas Kovácsvas " C=0,16% (Anglia) C=0,05% (Felsősziézia) 30. ábra A lágyvas, finomszemcsés vas és acél között a C-tartalom alapján tehető - tájékoztató jellegű - különbség A sok C-t, továbbá Si-ot, Mn-t és P-t is tartalmazó nyersvasat, - eltérően a bucakemencétől - a nagyolvasztó fúvósíkjában és medencéjében ésszerűen nem lehetett acéllá frissíteni, ezért a frissítés műveletét ki kellett vinni a nagyolvasztóból! A nyersvasat a medencéből kicsapolták, majd megszilárdulása után külön acélgyártó berendezésben - újra olvasztva - frissítették: buca állapotú nyersgomolyavá (31. ábra). Az újraolvasztás és frissítés első berendezései az ún. frisstüzek voltak. A frisstűz lényegét tekintve a bucakemencéből „kiemelt" fúvósík és medence. A levegővel élesztett faszéntűzben cseppenként leolvasztott nyersvasat a levegő - ugyanúgy, mint a bucakemencében - salak képzése útján frissítette. A frisstűz Amióta elődeinknek nem vasércből, hanem nyers vasból kellett kovácsolható vasat gyártaniuk, azóta ismerik és alkalmazzák a frisstüzeket. A frisstüzek voltak az első kimondottan acélgyártó berendezések, amelyek kiváltották a 6 ezer éves redukáló-acélgyártó bucakemencéket. A frisstűzben tehát le kell csökkenteni a nyersvas karbontartalmát a kívánt szintre (a példa szerinti acél esetében 0,90%-ra, kovácsvas esetében