Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

termelésbe lépett, utána hosszú-hosszú csend és kivárás: '30-tól '60-ig, 30 év alatt csupán Rónicon épült fel az ottani első kohó. Ezt követte 20 évvel később a dobsinai és a bogsáni, majd utánuk 5 évre a jakubjáni kohó. E három kohó esett a 60-as évtizedbe. A '70-es években aztán csaknem annyi kohó épült, mint az előző 50 évben összesen. Az ábrán kör jelöli az 1771-ben épült 11,5 m

3-es ómassai nagyolvasztót. A jelentősebb nagyolvasztók 12-14 m

3 befogadóképességűek. Az ómassai is ezeket közelítette. Forrasztott vas gyártása frisstűzön (nyersvasfrissítés) A bucakemence sajátossága volt, hogy a fúvósíkban befúvott levegővel nem csupán hőtermelés folyt, hanem közvetve frissítés (dekarbonizálás) is: a felesleges C kioxidálása. A termék acélt volt. Mivel így a bucakemencében a vasércből - redukálás, karbonizálás és frissítés útján - közvetlenül acélt nyertek, azért a bucakemencés acélgyártást közvetlen (direkt) acélgyártásnak nevezzük. A nyersvas megjelenéséig (a XII-XIII. századig) az emberiség csak acélt ismert, amit általában vasnak nevezett. Ha tettek megkülönböztetést, azt a keménység alapján tették: a nagy (0,8-1,5%) C-tartalmú vasat és az edzett vasat nevezték acélnak. A Kárpát-medencében még a XIX. század végén is uralkodó volt a következő megkülönböztetés: - kovácsvas (más elnevezéssel egyszerűen csak vas) melegen és hidegen egyaránt jól kovácsolható, de nem edzhető - acél csak melegen kovácsolható, de kitűnően edzhető - finomszemcsés vas (szemcsés kovácsvas) kovácsvas és acél közötti átmenet. Mindhárom kovácsolható vas gyűjtőneve régen „vas" volt, mai fogalmazásban „acél". A kovácsolható vasötvözeteket - mostani fémtani felfogásunk szerint - egységesen acélnak, a nem kovácsolhatókat nyersvasnak tekintjük és nevezzük. A mai műszaki gyakorlat azonban a „nyersvas" elnevezést az ércből nagyolvasztóban redukált „nyers" vasra használja, és megkülönbözteti az öntöttvasat, amelynek anyaga általában megegyezik a nyers vaséval, de már használati alakja van, amit folyékony vas öntésével - nem képlékeny alakí-