Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
Nagyolvasztók terjedése a Kárpát-medencében Talán ellentmondásnak tűnik, hogy amikor e tanulmány a nagyolvasztós frisstüzes hámorokat a bucakemencés hámorokkal szemben korszerűbbeknek minősíti, ugyanakkor a hámori vasmű alapításakor célszerűbbnek tartotta volna a bucakemencés megoldást. Ennek magyarázata, hogy Ómassán nem voltak meg a nagyolvasztó zökkenőmentes működtetésének feltételei. Márpedig a frisstüzes hámorok teljesítménye és a termelt acél minősége elsősorban a rendelkezésre álló nyersvas minőségétől függ. A saját nagyolvasztóval dolgozó frisstüzes hámorok munkája nagyolvasztójuk mennyiségi és minőségi teljesítményének függvénye. Frisstüzes hámorokat ezért csak ott létesítettek, ahol a nagyolvasztó üzeméhez megfelelő feltételeket tudtak biztosítani, vagy a nyers vasat biztos forrásból beszerezni. Amikor Reisner a két változatot tájékoztatás és választás céljából bemutatta, akkortájt a nagyolvasztós út itthon még újdonság számba ment, noha Libetbányán az első nagyolvasztó már közel 80 évvel korábban, 1692-ben megépült. Ebből a nagyolvasztóból kezdetben csak öntvényeket gyártottak, később építettek hozzá frisstüzet és hámort is, de a frissítés igen nagy fémveszteséggel járt, és a termelés állandóan akadozott. Az önköltség igen magas volt, ezenkívül a termék minősége sem volt kifogástalan. A nagyolvasztót 1696-ban le is állították. 72 Noha a későbbi nagyolvasztók között már igen sikeresek is voltak (Dobsina, 1722; Libetbánya, 1724; Pajnik, 1730; Rónic, 1740), a nagyolvasztók itthon csak lassan terjedtek el. NyugatEurópában több helyütt már 200 éves múltjuk is volt. Heckenast könyvéből való a mellékelt térkép-vázlat (26. ábra), amely Észak-Magyarország egy részének az 1780-as évek közepéig kialakult vasbányászatát és vaskohászatát mutatja be. A térképvázlaton „vasmű (olvasztókemence+hámor)" megnevezés bucakemencés hámort jelent. A térképen Diósgyőr is szerepel az akkor még csak néhány éve kiépített ómassai nagyolvasztójával, diósgyőri frisstüzeivel és hámoraival. Szembetűnik, hogy míg a Gömör-Szepesi Érchegységben a vasmüvek országos jelentőségű bányák közelében tömörülnek, addig tőlük meglehetősen távol, délen, az ómassai nagyolvasztó helyi jelentőségű vasbányákra támaszkodik, de még ezek a kis bányák is viszonylag távol esnek tőle. A térképen jól nyomon követhető, hogy a legtöbb nagyolvasztós-frisstüzes vasmű mellett még kisebbnagyobb kapacitású bucakemencés-hámoros vasművek is termeltek. Ez jól példázza, hogy a nagyolvasztós üzemnek voltak bucakemencés előzményei. Heckenast G. 1991. 166-167.
