Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
ott derült csak ki, hogy az érc nem műrevaló. A szállítási költségeket, a kémlészeti hivatal költségeit a bányarésztulajdonos tartozott kifizetni. Mindezt ugyanakkor kellett véghezvinni, amikor már ott voltak a vasmű telepítési gondjai is. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Fazolának az első évek szinte teljes anyagi romlást okoztak." 67 Az utókornak tehát fel kell mentenie Fazola Henriket a gyár technológiai és műszaki tervezésében elkövetett súlyos hibák vádja alól. Az a stájer szakértők műve volt. A fejezet elején megfogalmazott kérdésekre tehát a következő válaszokat adhatjuk: ad 1. A fiatal Fazola kötődése a vashoz - amit ő kedve és fantáziája szerint formálhatott csodálatra méltó alkotásokká - adhatott számára olyan indíttatást, hogy valamikor neki is vasgyára legyen, de az eddig feltárt levéltári anyagok nem támasztjeik alá, hogy 1765-ben vasgyáralapítási szándékkal kezdte volna meg a Mátra és a Bükk ásványi anyagainak kutatását, (A „História Domus"-t e tekintetben nem vehetjük hiteles dokumentum számba. ) Fazola csak 1769 közepe táján gondolhatott komoly indokkal arra, hogy vasművet alapíthat, s akkor ebből elhatározás született. Korábbi dokumentált időpont az ez ideig publikált történeti munkákban nem ismeretes. ad 2. Kizártnak tekinthető, hogy Fazola választotta volna a végül is megépült nagy vasművet. Ebbe egyértelműen a bécsi udvar rántotta bele. O nem volt tisztában azzal, hogy mire vállalkozott, és másoktól nem kaphatott arról felvilágosítást. Olyan vasműről viszont, amely megfelelt volna anyagi lehetőségeinek, az egri és miskolci vállalkozóknak, a természeti környezetnek, a környék piacának és a maga boldogulásának, nem volt ösztönző információja. ad 3. Fazolának 1769-ben nem lehetett a vasgyártásról olyan széles ismeretanyaga, amely annak technológiai műveletein kívül kiterjedt volna az anyag- és energiaellátás minőségi és mennyiségi feltételeire, elsősorban a nyersvasgyártás és a frisstűzi műveletek terén. A hámorok mani-