Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
Úgy látszik, ez időtől kezdve használják NyugatEurópában a kengyelvasat, amely a magyar könnyű lovasságnak a német lovasság fölött oly nagy fölényt biztosított. A kengyelen kívül a szablyának nevezett görbe kard, a csákány és a hegyes sisak voltak azok, melyek a magyarság behatása következtében jutottak Európa népeinek hadfelszerelései közé. Az a tudat, hogy honalapító őseink fegyverei jóval különbek voltak a benszülöttekénél, még a középkor vége felé is élt a magyarokban." 6 A középkorban az egész Kárpát-medencében elterjedt a bucakohászat. A bucamühelyekben legtöbbször készárut kovácsoltak, de gyakran eladásra is termeltek salaktalanított, előnyújtott bucavasat kovácsműhelyek számára. Arpádházi királyaink a vasipar fejlesztéséhez külföldről is hívtak be bányászokat és kohászokat. A 3. ábra a Kárpát-medencében talált bucakemencékről készült vázlatokat mutatja be. A bucakohászok általában egyidejűleg több kemencével dolgoztak. A kemencéket a terepviszonyokhoz alkalmazkodva építették fel, arra alkalmas helyen, pl. körben vagy félkörben. Ez utóbbira szép példa a Somogyfajszon feltárt és részben rekonstruált, több mint ezer éves műhely (4. ábra). Ezt - a világ egyik legszebben megőrzött bucakohászműhelyét (5. ábra) - iparrégészeti kutatások eredményei szerint a honfoglaló magyarok építették és üzemeltették. A közelben 21 kemencét találtak. Egy-egy kemence élettartama átlag 12 adag leheteóüt, és adagonként 2,5-3 kg nyersbucát termeltek, lágyvasat és acélt egyaránt. A nyersbucát távolabb fekvő hámorokban finomították. A X-XII. századi Magyarországnak két jelentős vastermelő vidéke volt. Az egyik Vas és Sopron megye nyugati fele, a másik Borsod megye északi része, valamint a Torna és Gömör megye vele határos területe. Az észak-borsodi vidék vasmüveléséről az 1247. évi Dédes-i „határjárás" feljegyzése is megemlékezik. 8 6 Edvi Illés A. 1901. 11. 7 Gömöri J. 2000. 23-28. 8 Heckenast G. 1991. 26.
