Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)
1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása
A forrasztósalak nagyon fontos szerepet játszik: a homok Si0 2-tartalma a revével hígfolyós salakot hoz létre, és ily módon fémesre tisztítja a vas (acél) felületét. A salakban 20-30% Si0 2 , ás 50% (esetleg több) Fe van FeO alakban. Előfordul P 2 0 5 és a falazatból CaO, MgO, A1 2 0 3 . A salak kéntartalma az elsalakult revéből származik. A forrasztás hőmérsékletére izzított csomag salaktalanítása és forrasztó kovácsolása a 100 mázsás (5600 kg-os) pörölyön történt; innen az előzömített csomagot a sínsor előnyújtó trióállványában két szúrással sínbugává hengerelték. A sínbugát forrasztókemencébe tették, ahonnan a sínsoron készre hengerelték. A készre hengerelés gyakorlatilag egyidejű forrasztó és alakító művelet volt, ezért az üregezéssel ügyelni kellett arra, hogy a maradó fugák ne nyílhassanak szét! A 14. ábra összehasonlítja a forrasztott vassín (forrasztott acélsín) és a folytacélsín (acélsín) gyártástechnológiáját. Az összehasonlításból levonható következtetések: > a kavaró-forrasztó eljárás 8 - anyagtulajdonságot változtató - technológiai berendezést, ill. műveletet igényel, > a konverteres eljárás csak 5-öt, > a kavaró-forrasztó eljárásban a nyersvas és a vaspályasín között 6, egymástól eltérő tulajdonságú termék van, > a konverteres eljárásban csupán 3, > a kavaró-forrasztó eljárással készült vaspályasín rostos és heterogén szövetű (15. ábra), > a konverteres eljárással készült sín tömör és homogén szövetű (16. ábra). A forrasztott sín gyártástechnológiájának további részleteit mellőzzük, de kiemeljük, hogy a folytacélsín gyártása gazdaságosabb, kevesebb munkaerőt és lényegesen könnyebb munkát igényel, rövidebb az anyagátfutás, tisztább az üzem és kedvezőbbek a jó minőségű sín gyárthatóságának feltételei. Következményképpen az acélsínek jobbak, tartósabbak.
