Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása

A síncsomag itt bemutatott változata mellett később gyakoribbak voltak az olyan csomagok, amelyekbe 2-3 db selejtes vaspályasínt vagy más hulladékvasat, esetleg acélhulladékot is beágyaztak. Fontos tevékenység volt ez, mert nyerssín-megtakarítást, illetve termelésnövelést és egyidejűleg hulladékhasznosítást eredményezett. A csomagnak tömörnek kellett lennie. Az elkerülhetetlen hézagokat vagy üres tereket megfelelő méretű és alakú hulladékkal vagy forgáccsal töltötték ki. A csomagkészítéskor ügyelni kellett a hengerüregek erőhatásainak irányaira is, nehogy hengerlés közben a csomag egyes részei szétnyíljanak. Mivel a hengernyomás a keresztmetszet különböző részein különböző, ezért nem mindegy, hogy az egyes darabokat hogyan helyezik el a csomagban. A csomag tömegét a hengerlendő hosszhoz kellet tervezni, számításba véve a leégést és a véglevágást. A csomagkészítés hengerműi feladat volt. C) Vaspályasín gyártása síncsomagból A síncsomagot forrasztókemencében hevítették a forrasztás hőmérsékletére. A forrasztókemencék szerkezete hasonló volt a kavarókemencékéhez (13. ábra). 13. ábra A forrasztókemencék szerkezete