Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)
1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása
A) A nyersgomolya feldolgozása nyerssínné (nyerslapkává) A kavarókemencéből kihúzott nyersgomolya (vaskenyér) salaktalanítását és forrasztását a 35 tonnás (1960 kg-os) pörölyön végezték el. A pöröly feladata volt az előnyújtás is négy- vagy hatszög keresztmetszetű bugákká. Ha az előnyújtás folyamán a bugák a forrasztás hőmérséklete alá hűltek, akkor forrasztókemencében újra izzították, ha hőmérsékletük megfelelő volt, akkor közvetlenül a bocshengersorra vitték, ahol kisbugákká vagy nyerssínekké hengerelték. A kisbugákból a finomhengermű hengerelt készárut. A nyerssínek vagy más néven nyerslapkák 75-125 mm széles, 19-25 mm vastag lapos rudak voltak. A bocssoron kihengerelt nyerssíneket „egyszer forrasztott" lapka néven forgalmazták, függetlenül attól, hogy a 35 mázsás pörölyről közvetlenül vagy közbenső forrasztóizzítás után adták a bocssorra. Az ilyen nyerssínekben azonban még sok záródmány maradt, ezenkívül a kisajtolt salak nyomán oldalaik felszakadoztak. Emiatt minőségi termékek kovácsolására vagy hengerlésére nem feleltek meg. További forrasztásnak kellett alávetni őket. Ez kévéléssel történt. A nyerssíneket adott hosszú darabokra törték, kévébe rakták, a kévéket forrasztóhomokkal megszórták, és forrasztókemencéből ismét nyerssínre dolgozták. Az ilyen nyerssín anyagneve „kétszer forrasztott vas", gyakran „forrasztott lapka" volt. A nyerssínek (lapkák) anyaga lehetett inas vas, szemcsés vas vagy acél. Gondosan osztályozták őket a felhasználási cél követelményeinek figyelembevételével. A vegyes - inas és szemcsés - töretü lapkákat külön osztályba csoportosították. (A vasúti sínek gyártásához felhasználandó szemcsésvasat jó minőségű tiszolci nyersvasból kavarták.) B) Síncsomag készítés Ali. ábra síncsomag keresztmetszetét vázolja. 7 A felső része (a) szemcsés vas, az alsó része (b) inasvas (lágyvas) a kellő szívósság érdekében. Mind az a mind a b nyerslapkák kétszer forrasztott vasból vannak, hogy tömörségük ezáltal is biztosítva legyen. (A csomagrajzokon a vonalkázott lapkák kétszer forrasztott anyagot jelölnek.) A ç lapkákat úgy kell megválogatni, hogy az a-val szomszédosak és az a-hoz közeliek szemcsés, a b-vel szomszédosak és a b-hez közeliek inas szerkezetűek legyenek. Ez az átmenet a forradást biztonságosabbá teszi. 7 Kerpely Antal: A Vaskohászat gyakorlati és elméleti kézikönyve. Selmeczbánya, 1874. 716. p.
