Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)
1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása
Nagy hiba volt, hogy a diósgyőri szénnel a helyi kavarókísérletek nem előzték meg a tervezést, amivel elejét vehették volna a későbbi zavaroknak és veszteségeknek. A legnagyobb hibát azonban ott követték el, hogy az új gyárat nem acélgyárrá építették ki akkor, amikor a resicai vasgyárban már működtek Bessemer-konverterek, sőt a Monarchiában 1867-ben már 6 acélmüvet 14 konverterrel - köztük Resicán 2 konverterrel - berendeztek acélgyártásra." Kiszely Gyula szerint tehát - és szerintünk is - számos tévedésük (és hibájuk) közül a legsúlyosabb az volt, hogy a gyárat vasfinomítóvá és nem acélgyárrá építették ki. A következőkben összehasonlítást teszünk a választott kavarókemencés-vasfinomítós vassíngyártás és a mellőzött Bessemerkon verteres acél síngyártás között. 1.2. Forrasztott acél és folytacél A XIX. század első felében a frisstüzek és a kavarókemencék voltak a nyersvasat frissítő acélgyártó technológia berendezései. A fejlődés a termelékenyebb kavarókemencék irányába haladt, s a frisstüzekkel szemben egyre-másra újabb technikai módosításokkal nyertek teret. De sem a frisstüzeken, sem az akkor „legkorszerűbbnek" számító kavarókemencékben nem tudtak elérni olyan magas hőmérsékletet, hogy a folyékony nyersvasból folyékony állapotú acélt kapjanak. Az acéltermék salakos-szivacsos pépszerű acélbuca volt. Ezekből nagy teljesítményű pörölyök alatt nyertek salaktalanított forrasztott acélt. 1858. június 18-án Frederik Göransson svéd vaskohásznak sikerült először üzemszerű körülmények között folyékony nyersvasból a levegő oxigénjével frissítve, folyékony állapotú acélt - folytacélt - csapolni. Ezzel indult hódító útjára a folytacél, amely néhány évtized alatt háttérbe szorította, majd teljesen felváltotta a több mint 6000 éven át termelt forrasztott acélt. Talán itt célszerű megemlíteni, hogy a régi és nem ritkán az új szakirodalom is - régi források alapján - gyakran használja a „forrasztott acél" helyett a „forrasztott vas" kifejezést. Ez nem tekinthető hibának, sem pontatlanságnak, mert a „forrasztott" jelző egyértelműen acélra utal. A forrasztás ugyanis - az adott esetben - kovácsforrasztást jelent, ami viszont csak acél esetében lehetséges, hiszen nyersvas nem kovácsolható. A nyersvas megjelenéséig (a XII-XIII. századig) az emberiség csak acélt ismert, amit általában vasnak nevezett. Ha tettek megkülönböztetést, azt a
