Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

8. A magyar gazdaság válsága válságba rántja az acélipart

8. A magyar gazdaság válsága válságba rántja az acélipart Az 1980-as évek második felében az egész magyar acéliparra nehezedő válságos időszak megakadályozta, hogy az új acélmű produkálhassa azt, amire készült, és amire képes lenne. Amikorra ugyanis a diósgyőriek megtanulták és megszerették az új technikát és technológiát, megváltozott a gazdasági rendszer, aminek előre látható belföldi és külpiaci következményei súlyos gazdasági nehézségeket jeleztek Diósgyőr számára. Egyidejűleg - s talán még súlyosabbakat - Ózd számára is. Hogy e két gyár teljes gazdasági öszszeomlását megelőzzék, vizsgálták, hogy a két gyár egyesítése útján átvészelhetők-e a nehézségek, és kialakítható-e távlatban is versenyképes borsodi kohászat. A koncepcióban a Kombinált Acélmű főszerepet kapott, mivel ennek korszerűségével az ózdi martinacélgyártás nem versenyezhetett. 1980 óta a hazai nyersanyag- és energiaárak növekedése miatt a kohászati termékek gyártási költségei és belső eladási árai monoton növekedtek (a hengerelt áruké pl. 1980-1986 között kereken 50%-kal), ez idő alatt viszont a világpiacon 15-20%-kal estek. A kohászat konvertibilis exportja veszteséges lett, s a veszteség mértéke évről-évre nőtt. Az export-veszteség, a kohászati nyersanyagok és energiák belső árainak emelkedése, a korábban felvett hitelek kamatainak utólagos növelése, mind közrejátszott abban, hogy a teljes vertikumú vállalatok veszteségesek lettek, és 1986-ban már működőképességük is veszélyben forgott. A kormány mérlegelte a helyzetet: mivel a gazdaság - a nehezedő belső és külső gazdasági körülmények miatt - sem a belső anyagellátás, sem a deviza bevételek terén nem nélkülözhette e gyárak termékeit, hozzájárult 5 Milliárd Ft kamat és 17 Milliárd Ft tartozás elengedéséhez, illetve egy részének járadékká való átalakításához. A rászoruló két borsodi gyárat további kölcsönökkel is segítette, hogy működőképességüket fenntarthassák.

79 Az 1980-as évek második felében fokozatosan nehezedő gazdasági helyzet hatékonyabb kereskedelmi és marketing tevékenységet kívánt meg Diósgyőrött is. A kereskedelmi szervezetet igazgatói szintre emelték. A hagyományos értékesítési szférába épült be a marketing és a vállalkozás. 0 Az újszerű munka fontosabb eredményei: > a vállalat kutatás-fejlesztési tevékenységének összehangolása a felhasználói igényekkel, Sziklavári János: Őszintén a magyar vaskohászatról. Magyar Tudomány, 1988. 5. sz. Tolnay Lajos - Kiss László: Új kereskedelempolitikai stratégia kialakítása Diósgyőrött. Gyártókfelhasználók országos konferenciája, Nyíregyháza, 1984