Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

6. A gazdasági mechanizmus reformja után

NSZK nyersvas- és acéltermelésére vonatkozó néhány adat 1963. és 1973. évben 17. táblázat Termelés (és berendezés) 1963 1973 Nyers vastermelés Mt 22,9 36,8 Nagyolvasztók száma db 147 88 Üzemben volt db 113 76 Elegykihozatal % 51,4 58,6 1 nagyolvasztóra jutó átlagos nyersvastermelés kt/év 203 484 Acéltermelés Mt 31,6(100%) 49,5 (100%) Acélgyártó berendezések száma db 464 297 Thomasacél % 40 3 Martinacél % 44 18 Elektroacel % 8 11 Oxigénes konverteres acél % 8 68 1 acélgyártó berendezésre jutó átlagos acéltermelés kt/év 68 167 1 elektrokemencére jutó átlagos acéltermelés kt/év 14,3 32,6 1 oxigénes konverterre jutó átlagos acéltermelés kt/év 179 715 Dunaújvárosban a melegszalagsor kapacitásában tartalékok voltak. Az acélműben két öntőgépet helyeztek üzembe 1973-ban, illetve 1974-ben, és hamarosan a termelés 70%-át, majd 80%-át ezeken kristályosították. Az öntött buga felhasználásával több, mint 10%-kal növekedett az előnyújtó teljesítménye, miután 1976-ban egy tolókemence is belépett. Csepelen - a lebontott hengersorok helyén - 1973-ban 5,5-22 mm átmérőjű hengerhuzalok gyártására hazai tervezésű és építésű drótsor kezdte meg a termelést kb. 100 kt évi kapacitással. Diósgyőrben - a gyárba beékelve - 1974-ben folytatólagos középsort, 1975-ben folytatólagos finomsort indítottak, összesen évi 400 kt kapacitással.