Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

5. Diósgyőri acélgyártás a tervgazdálkodás időszakában

1959-ben az országos földgázprogram lehetővé tette a földgáz bevezetését a martinkemencékbe; a láng sugárzóképességének fokozása érdekében pakura karburizálással. A pakura a bevitt energia 40%-át tette ki. A földgáztüzelés bevezetése termelésnövekedéssel járt. A növekedést kihasználandó, megvalósították a háromüstös csapolást. Ez azt jelentette, hogy a nagyobb kemencék fémbetétjét az ajtóküszöb magasított és megerősített zárásával 135 tonnára növelték meg, és a készacélt 3 db üstbe kellett csapolni. Az üstök töltését csapolóasztalon álló háromágú csatorna helyzetének változtatásával szabályozták. A salak az utoljára megtöltött üstön keresztül folyt a salaktálba (53. ábra). A gazdasági mechanizmus reformjának az ipar minőségi fejlődésére várt hatását túl optimistán becsülte meg az iparpolitika, amikor szükségesnek vélte a nemesacélgyártás nagyarányú fejlesztését. Évekig tartotta magát az az álláspont, hogy egy új nemesacélművet kell építeni valahol a Duna-parton. A másik elképzelés a Dunai Vasmű továbbfejlesztésével akarta megoldani a hazai nemesacélgyártást. Volt egy harmadik is, amelyik az egyes kohászati müvekben a saját profilú nemesacélok gyártásának a fejlesztését javasolta.

58 Remport Z.-Sziklavári J.: A magyar vaskohászat fejlődése és helye az ország gazdaságában. 213-219. p. 54. ábra Vákuumozás az Elektroacélműben Elektroacélmű I. üzembe helyezés: 1968. (207 adag) Elektroacélmű II. üzembe helyezés: 1970. ( 40 adag) Vákuumkezelt acél az éves termelés 8-13%-a. Ötvözött acél az éves termelés 73,1-80,6%-a 3412 t 2412 t