Boros Árpád: Események és tények a diósgyőri kohászat életéből 1770-2003 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 14. (Miskolc, 2004)

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

Műszaki Könyvtár olvasóterme A műszaki kultúra fejlesztésének ügyét a gyár 25 ezer kötetes műszaki könyvtára, valamint dokumentációs és fordítószolgálata segítette. Az általános kultúra emelését a 90 ezer kötetes bel- és külföldi szépirodalmi könyvekből álló könyvtár szolgálta. Több mint 90 éves múltja van a diósgyőri sportéletnek. Mintegy 35 ezer fős stadion és egy különálló birkózócsarnok áll a sportolók rendelkezésére. A diósgyőri sportegyesületnél időnként 17 szakosztály is működött. A tömegsport több ezer embert vonzott. A Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre (DVTK) 1991-ben jogutód nélkül megszűnt. Ezzel egyidőben néhány sportágban önálló klubok alakultak, amelyek közül a 90-es években a birkózó- és a női kosárlabdasport ért el kimagasló eredményeket. A birkózósportban egy olimpiai aranyérem, a női kosárlabdacsapat esetében két Magyar Kupa győzelem, három bajnoki ezüst- és két bajnoki bronzérem, egy Magyar Kupa ezüst- és egy Magyar Kupa bronzérem megszerzése okozott a város lakóinak örömet. Az elért eredmények alapján 1993-ban Miskolc város képviselőtestülete a DKSK női kosárlabda csapatának „Az Év Sportolója Díj" kitüntetést adományozta. A gyár szociális létesítményekben is gazdag volt. A dolgozók már az 1800-as évektől orvosi ellátásban részesültek. Az évek során kórház, szakorvosi rendelő és éjjeli szanatórium létesült. A dolgozók pihenésére Fonyódligeten, Miskolc-Tapolcán, Mezőkövesden és a Bükkben Rókafarmon üdülők álltak rendelkezésre.