Boros Árpád: Események és tények a diósgyőri kohászat életéből 1770-2003 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 14. (Miskolc, 2004)

GYÁRTÖRTÉNETI KÉPEK

Az acélipari reorganizációs program jelentős állomása Dolgozik az elektrokemence! Jövőre a veszteséget is megszüntetik Már a 24 milliárd forintot is eléri az az összeg, amelyet a kormány a borsodi acélipar reorganizációjára költött eddig, a pénz mintegy 60-70 százalékát a diósgyő­ri kohászat vagyonának kivásárlása, átalakítása, a létszámleépítések, illetve a tech­nológiaváltás emésztette fel. Szakértők szerint, ha annak idején egyszerűen leállítják a veszteséges acélgyárat, akkor 40-50 milliárdba került volna a bezárás. E helyett megmaradhatott 2700 dolgozó és maradt a hengersorok ellátására egy korszerű elektrokemence. Utóbbit tegnap ünnepélyes keretek között helyezték üzembe. Egy héttel ezelőtt élte végóráit a diósgyőri nagyolvasztó, tegnap pedg megkezdte folyamatos működését az elektrokemence, amely a jövőben a Diósgyőri Acélmüvek (DAM) acélgyártó bázisa lesz. A tegnap délelőtti avatóünnepségen népes közönség jelent meg. Tiszteletét tette többek között T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkára, Kocsis István, az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese és dr. Szabó Zsolt, az acél­ipari reorganizációért felelős államtitkár is. Az üzembe helyezés alkalmából tartott tájékoztatón Szalma István vezérigazgató beszámolt arról, hogy a kormány határo­zatainak megfelelően hajtották végre a technológiaváltást, amely közvetlenül mint­egy 2 milliárd forintba került. Az átalakulás révén egy olyan, acélhulladék feldolgo­zására épülő rendszer jött létre, amely évi 500 ezer tonna acéltermék előállítására képes és rugalmasan tud alkalmazkodni a vevők mennyiségi és minőségi igényeihez. Az, hogy ezt a kapacitást mennyiben tudja kihasználni majd a DAM Rt., jórészt a piacon múlik. Jelenéig igen rossz az acéltermékek nemzetközi piaca, ám már akad­nak pozitív jelek és a szakemberek élénkülést jósolnak a jövő év közepére. A Diósgyőri Acélmüvek tavaly év eleji megalakulásakor még 5140 volt a dolgo­zói létszám, amely a kohó leállításával párhuzamosan idén év végéig 2700-ra csök­ken. A vállalatvezetés a korengedményes nyugdíjtól a társaságokba való kivitelen keresztül a rendes felmondásig minden variációt kipróbált, hogy minél humánusab­ban oldja meg az elkerülhetetlen létszámcsökkentést. Az eltelt szük két év alatt pél­dául mindössze ezer dolgozónak mondtak fel. Fontos része a reorganizációs prog­ramnak a veszteségek csökkentése. Mint megtudtuk, az 1995. év eleji állapot szerint még havi 530 millió forintnyi veszteség keletkezett a DAM-nál, amelyet tavaly 400­450 millióra szorítottak le, ebben az évben pedig sikerült elérni a 250 milliós szintet. A novemberi cél a 10 millió forint, azt követően pedig havi 10 milliós csökkentéssel jövő nyárra már a nullszaldót szeretnék elérni. Európa egyik legkorszerűbb eletkrokemencéjét adták át tehát Diósgyőrben. Ko­csis István, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese a kezdetektől részese volt a reorga­nizáció, illetve a technológiaváltás előkészítésének. Hangsúlyozta, hogy bebizonyo­sodott, hogy az évekkel ezelőtt kidolgozott koncepciók jók voltak, hiszen azóta több ponton módosult a kormányhatározat, ám a technológiaváltás szükségességét egyik sem kérdőjelezte meg. Annak idején az ÁPV Rt. a magyar történelem egyik legbo-

Next

/
Thumbnails
Contents