Boros Árpád: Események és tények a diósgyőri kohászat életéből 1770-2003 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 14. (Miskolc, 2004)
GYÁRTÖRTÉNETI KÉPEK
A Lenin Kohászati Művek távlati fejlesztési terve (1966-1980) A Lenin Kohászati Művek vezetősége a múlt évben hosszú távú fejlesztési terv kidolgozását határozta el. Ennél a munkánál nem kívánta teljes fejlesztés befejezésének időpontját egy meghatározott évszámban rögzíteni, azért mert a beruházási lehetőségek a magyar kohászat komplex fejlesztésnek keretében nem voltak és nem is lehettek ismeretesek. Miután a KGM Távlati Fejlesztési Főosztálya a Vaskohászati Igazgatóság útján (603.879A/4373/1967) utasítást küldött a hosszú távú fejlesztés tervjavaslatának elkészítésére olyan értelmezésben, hogy ennek tervidőszaka 1980-ig terjed, megvizsgáltuk az eddigi fejlesztési elgondolásainkat és azokat megkíséreltük a kiadott irányelvekhez és időponthoz alkalmazni. Ez az áttételezés annál inkább eredményre vezetett, mivel a különböző változataink között a maximális acéltermelési változat sem tartalmazott lényegesen magasabb termelési számot, mint a Politikai Bizottság 1965. december 24-i határozatában Borsod-Abaúj-Zemplén Megye távlati fejlesztésének keretében az LKM-re 10-15 éven belüli fejlesztésre irányszámként felvett 1 millió tonna. Ezzel közel egyezik a KGM Távlati Fejlesztési Főosztály által összeállított „Magyar kohászat távlati fejlesztési irányelvei és programja" című iránymutató terv 1.080.000 tonnás évi acéltermelési száma. Ilyen nagyságú termeléshez szükséges műszaki fejlesztés elképzelhető, hogy az utasításban közölt hosszú távú fejlesztési időszak végéig, tehát 1980-ig megvalósítható. Kidolgozásunkban alapul vettük a kapott utasítás azon közlését, hogy a vállalat az eddigi határozatok, valamint a Kohászati Műszaki Tanács jóváhagyott anyaga mellett kezdeményezhet, javasolhat és feldolgozhat olyan elgondolásokat is, melyek célkitűzése különböző indokok alapján helyes és szükségszerű. Ennek megfelelően a következő alapelveket érvényesítettük hosszú távú tervünk kidolgozásánál. - A magyar ipar, elsősorban a gépipar igényeinek választéki kielégítése, különös tekintettel az ötvözött acélokból növekvő követelményekre, - a nemzetközi kötelezettségek és a külkereskedelmi feladatok megoldásában közreműködés megfelelő termékválaszték kialakításával, - a gyártmányok minőségénél is kivitelénél el kell érni a nemzetközi előírásokat,
