Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
felvállalni a tömeges elbocsátással, nagy szociális feszültséggel, ugyanakkor még nagyobb tőkeigényéi regionális gazdasági szerkezet átalakítással (munkahely teremtő' beruházásokkal, tercierizációval, ennek megfelelő átképzéssel) járó stratégiai feladatokat. A nagy működőtöké igényű intézkedések a két kohászati vállalat kerítésein belül realizálódtak, igen alacsony hatásfokkal. Az ágazati válság- kezelési program jelentős késést is szenvedett, így a korai beavatkozás alacsonyabb tőkeigényéhez képest jóval nagyobb állami forrást követelt. A vállalatok időről-időre újabb összegeket kaptak a veszteséges működés fenntartására. Az 1992-97 közötti időszakban az állami juttatások közel 85 %-át a tulajdon viszonyok rendezésére, veszteségpótlásra és forgóeszköz finanszírozásra használták fel, a valódi vállalaton belüli szerkezetátalakításra (pl.: műszaki fejlesztések, profiltisztítás, a termékek továbbfeldolgozottsági fokának növelése, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek, szolgáltatások kifejlesztése, átképzések), a versenyképességet megalapozó technológiai modernizációra a támogatásoknak csak 15 %-a jutott. 1996 után az EU és Magyarország között megkötött Társulási Megállapodás szerint meg kellett szüntetni a magyar állam acélipari támogatásait (Európai Megállapodás 62. § (EC támogatási szabályok). Ekkor szűnik meg a „lyukas vödrök töltögetése” a borsodi kohászatban. A DAM kiemelt mutatóinak alakulása Megnevezés 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Az egy fóré jutó nettó árbevétel változása (%) 28,7 25,6-1,2-5,1 31,6 43,6 Az adózás előtti eredmény jövedelmezősége (%)-34,1-15,5-34,1-25,5-19,6-17,0 Likviditási mutató (Ft/Ft) 1,1 0,9 0,5 * 0,9 * felszámolás, mérleg nem készült A válság hatására a város lakónépessége jelentősen csökkent. A fogyás okai között túlsúllyal a migrációs veszteség szerepel és kevésbé a természetes fogyás. A népesség alakulása Miskolcon (efő) 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2005 Miskolc 207,8 194,0 191,0 183,0 177,9 173,6 172,3 175,7 A foglalkoztatottak számának alakulása Miskolcon (fő) 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Miskolc 44 267 40 076 39 389 32 700 27 709 23 897 21 670 A két táblázat adatai alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a munka nélkül maradt lakosság nagy része távozott a két városból és sajnos a megyéből is. Nem a megyén belül találtak új munkahelyeket. 343
