Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
ben a kapcsolódó, korábban is hatalmas terhet jelentó' kötelezettségek több mint kétszeresére növekedtek, s ma meghaladják a 18 Mrd Ft-ot. A kohászattal kapcsolatos összefüggő kormányzati koncepció hiánya is közrejátszott abban, hogy a DIMAG vállalatcsoport csődjének privatizáció formájában történő kezelése nem hozta meg a várt eredményt. A privatizációs csó'dmenedzselési kísérlet teljes kudarca a többszörös vagyonvesztés nagyfokú presztízsveszteséget jelentő erkölcsi és anyagi kárt eredményezett, a következmények teljes sora még ma sem ismert. A felszámolás ösz- szességében nem jelenti az ügy lezárását, a térségi problémák megoldását. Az 1992-93. év folyamán folyósított kormányzati támogatás nagy áldozatok árán, több milliárdos kiadással ugyan biztosította a diósgyőri folyékony vasgyártás működtetését, azonban a tartós megoldást csak a vaskohászat átfogó reorganizációs elképzeléseit megvalósító lépések eredményezhetnek. A döntések meghozatalára rendelkezésre álló idő korlátozott. A hibák és mulasztások nyomán is előállt kényszerpályán a reorganizációs elképzelésekben az állam részvállalása nélkülözhetetlen. A kohászati reorganizációnak olyan gazdálkodási körülményeket kell megteremteni, amelyeknél a gazdálkodó egységek képesek az önfenntartásra és ilyen mértékben a térségi foglalkoztatás biztosítására... A DIMAG Rt. értékesítése: A Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Rt. (továbbiakban: DIMAG Rt.) 1990. január 1-jével jött létre a Lenin Kohászati Művek általános jogutódjaként. Alaptőkéje 11 392 100 000 Ft, ebből 11 390200 000 Ft értékű vagyonrész az állam tulajdonát képezte. A DIMAG Rt. és a NUEVOMETAL GmbH - mint kohászati alapanyag-szállító - között az üzleti kapcsolat 1991. kezdetén alakult ki. A DIMAG Rt. privatizációs megvételére 1991. márciusától kezdődően kezdeményezések történtek. Tárgyalások folytak a részvénytársaság és az alapanyag-szállító között és végül - mint befektetői kezdeményezésű privatizációról - előterjesztés készült az ÁVÜ Igazgatótanácsa részére. A testület 1991. július 17-i ülésén az orosz-osztrák konzorcium befektetői kezdeményezését további tárgyalásra alkalmasnak ítélte és eltekintett a nyilvános befektetői pályáztatástól. Ezt követően a vevők vásárlási szándéka az üzleti értéket befolyásoló kedvezőtlen tényezők hatására (termelés leállás, Nyersvas Kft. felszámolásának beindítása, stb.) - megrendült, és a vagyonkezelőként ellátandó csődmenedzselésre történő vállalkozást helyezték átmenetileg előtérbe. Később a konzorcium visszatért az eredeti vásárlási szándékához, melyet a konzorcium képviselője által írt és a privatizációs tranzakció ÁVÜ jóváhagyását sürgető levél tartalmaz. Az iratból az is kitűnik, hogy a vevők mint az alapanyagok folyamatos szállítói, jól tájékozottak voltak a DIMAG Rt. gazdálkodási helyzetéről. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1991. november 26-ai ülésén tárgyalta a DIMAG Rt. részvényeinek értékesítését. A „DIMAG Rt. kritikus gazdasági helyzetét figyelembe véve, a felszámolás veszélyének elkerülése, a foglalkoztatottság lehetőség szerinti megőrzése érdekében” felhatalmazta az ügyvezetést az orosz-osztrák konzorciummal történő szerződéskötésre. 317
