Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
Hétvégeken, szabadnapokon a brigádok gyakran vállaltak részt a munkatársak családi ház építésein. Nagyon sok vidéki dolgozó művelt háztáji földet, aminek megmunkálásában vagy a termény betakarításában részt vállaltak a brigádok is. Névnapok, születésnapok köszöntése, megünneplése is gyakorlattá vált. A brigádmozgalom a kulturális fejlődést is célul tűzte ki. Kollektív mozi- és színházlátogatásokra került sor, a brigádtagok színházbérieteket váltottak és együtt mentek az előadásokra. Üzemi, községi és városi könyvtárak látogatása, a könyvolvasás is szerepelt a vállalásokban, amit év végén a kiértékelésnél olvasójeggyel igazoltak. A sportolni vágyók is megtalálták a szórakozási lehetőségeket. A KISZ, illetve a szakszervezeti tömegsport vezetőség által évente mind a nők, mind a férfiak számára szervezett különféle üzemi, vállalati szintű bajnokságokban (labdarúgás, asztalitenisz, kézilabda, röplabda stb.) Az üzemek, szervezetek, brigádok buszkirándulásokat szerveztek az ország minden vidékére, a történelmi tájak meglátogatására, megismerésére. A vállalati üdültetésen túlmenően az utazási irodákkal — elérhető áron — külföldi társas utakat szerveztek. Nem feledkeztek meg az idős kollégákról sem, rendszeresen szerveztek nyugdíjas találkozókat, ahol a régi és új dolgozók találkoztak, s beszélgettek a múltról, a jelenről és az elképzelt jövőről. A gyárban a termelés elősegítése érdekében rendszeresen szerveztek jó hangulatban zajló társadalmi munkákat, kommunista műszakokat. A befolyt összegeket humánus célokra vagy a város fejlesztésére utalta át a vállalat. Nagy gondot fordított a nagyüzem a továbbtanulásra is, az általános iskolát be nem fejezettek részére, a szakmunkásképzésre, közép- és felsőfokú képzettség esti, vagy levelező tagozaton történő elvégzése érdekében, melyeket a brigádok patronáltak, segítettek. Egyszóval a brigádmozgalom pezsgő életet, értelmes foglalatosságokat, ösz- szetartó lelkes munkás-kollektívákat hozott létre, melyre a gyár vezetése mindenkor számíthatott. Vő. 171. 336. A leépülés okai Vezérigazgatói értékelés a vállalat helyzetéről. 1983. KM TDGY 2006.16.1. (részlet) Vállalatunk jelenlegi helyzetének megítélésénél vissza kell tekinteni legalább 1975-1976-ig, azoknak a főbb tendenciák kialakulásának kezdetéig, amelyek leginkább befolyással voltak gazdálkodásunk alakulására. Vállalati tevékenységünk egészét a kedvező külső és belső feltételek mellett, egyre növekvő gazdasági eredmények jellemezték 1980. évig. Az V. ötéves tervidőszakban az árbevétel növekedése folyóáron elérte a 10,9%-ot, a nyereség évi átlagban 510 MFt volt. A nem Rbl elszámolású exportból származó árbevétel az öt év alatt meghaladta a 355 M$-t. A kedvező belföldi és export értékesítési lehetőségeket az 1975- ben beindult Nemesacél-hengermű termelés felfutásával használtuk ki. Az acélgyártás 1978-83. közötti fejlesztése alapvetően az elavult SM acélmű kiváltására állami kölcsönből, illetve költségvetési juttatásból felépült Kombinált Acélmű üzembe lépésével valósult meg. A beruházási program kidolgozásának időszakában érvényes árak és szabályozók, a prognosztizálható piaci lehetőségek alapján az új létesítményt a hen296
