Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
gondot fordítanak a személyzeti reszortfelelősök arra, hogy a dolgozókkal történő beszélgetésen keresztül tudomást szerezzenek családi körülményeikről, megélhetésükről, üzemi vonatkozású kívánságaikról és bajaikról, általában mindenről, ami a dolgozók életében előfordul. Minden esetben, amikor az a lehetőségek határain mozog, a beszélgetéseket, ha a szempontok úgy kívánják meg, tettek, segítség követi... Összefoglalva a felsoroltakat, mindezen feladatok teljesítését a személyzeti osztályok azért képesek elvégezni, mert beosztottjaikat politikai meggyőzésükön keresztül fűti és hajtja az a tudat, hogy munkájuk nyomán, dolgozó népünk élet- színvonala emelkedik, országunk erősödik. Éber figyelemmel őrködünk azon, hogy a személyzeti osztály dolgozói munkájuk mellett időt fordítsanak politikai fejlesztésükre is, hogy az új feladatok követelményeihez mérten a jó munka ellátására képesek legyenek...(Adám J. szem. ov.)- 1946-ban megalakult az időelemzési iroda, mely a Nehézipari Központ intézkedéseinek megfelelően kisúlyozta a tervgazdálkodásban a norma óriási jelentőségét. Az időelemzés különálló szervként megalakult, hogy az építő munkánk önálló fejlődésével nagyobb lendületet tudjon adni. A 3 éves terv programjában beilleszkedve az időelemzés is tervszerűen fejlődött fel és a gyár valamennyi üzemét felölelte. Kezdeti nehézségek, főleg a szakemberek hiánya, ezen a vonalon rendkívüli nagymértékben megmutatkozott. Évenkénti tanfolyam tartásával, jó képességű fizikai dolgozók beállításával sikerült országos viszonylatban az időelemzési versenyen az első helyet elért kádert kinevelni. Az 5 éves terv fokozódó igényeinek kielégítésére a káder továbbfejlesztését minőségi és mennyiségi vonalon tűztük ki célul, ami az időelemzés hatásosságát is növeli. Módszerünkben feladatunkká tettük, hogy mint a fizikai dolgozókkal legközelebbi összeköttetésben álló műszaki értelmiségi osztály, osztályon belül alakult brigádok a hozzájuk tartozó üzemek fizikai dolgozói brigádját testvér brigáddá kérik fel és velük saját egyéni programúkat megtartva közös programot készítenek: feladatukat egymást segítve, a fizikai és szellemi munkát közösen összehangolva dolgoznak célunk eredményes végrehajtásáért...(C-23-1. Horváth F.)- 1945 után, a munkafegyelem terén gyárunkban szomorú állapotok uralkodtak. Nagyon sok dolgozó nem értette meg még akkor, hogy mivel tartozik hazájának, családjának, önmagának. Sokan munkájukat hanyagul végezték, több napot igazolatlanul kimaradtak, feketéztek, nem beszélve a lopásokról, ami olyan hatalmas méreteket öltött, hogy a fegyelmi vétkességeknek 90%-át tette ki. Komoly értékeket vittek ki a dolgozóink, úgyszólván napirenden voltak a motor, ekekapa lopások és más értékes anyagoknak a gyárból való kivitele. 1946. március 16-án megalakult Üzemi Bizottság Fegyelmi Bizottságának ebben az időben bizony nehéz helyzete volt. A naponkénti tárgyalásokon 10-15 üggyel is kellett foglalkoznia és állandóan 120-150 ügy volt letárgyalatlanul. A Fegyelmi Bizottságra hárult, hogy ezeket a vétkességeket erős kézzel megfogja. Az ítéletek szigorúak voltak, de egyben meg volt a nevelő hatásuk is. Statisztikai kimutatásokat végeztünk és megállapítást nyert, hogy a Fegyelmi Bizottság előtt már egyszer büntetett dolgozó közül, 1-2 akadt csak, akiket ismételt fegyelmi vétkességük miatt fegyelmi elé kellett hozni. A Fegyelmi Bizottság nehéz munkát végzett. 3 évi megfeszített munkának azonban meg lett az eredmé253
