Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
VII. A privatizáció és drámai következményei (1992-2005)
mentek. Reggelizés után ismét bebújtak, hogy tovább folytassák a munkát, melynek megkezdésekor a kémény függőleges szakaszáról egy kb. 150 kg-os tapad- vány lezuhant és maga alá temette a két dolgozót. R. Gy. a helyszínen elhunyt, Sz. F-et súlyos sérülésekkel a Vasgyári Kórházba szállították, mely közben ő is elhalálozott. 267. Stabil kisvállalat létrehozása Jegyzőkönyv. Készült 1996. november 14-én a DAM Diósgyőr Rt. igazgatósági ülésén. Docustore Kft. Irattár 131. (részlet)- Szalma István vezérigazgató: Még néhány szót kíván szólni a jövő stratégiájáról. Az 550 ezer tonna kemencekapacitás kialakításával a vállalat abba a helyzetbe jutott, hogy a folyé- konyacél-gyártási kapacitás meghaladja a folyamatos acélöntőmű kapacitását mintegy 30%-kal. Van a vonatkozó kormányhatározatnak egy olyan pontja, hogy a OAM Kft. pályáztatásának eredménytelensége esetén, az oda irányzott összeg átcsoportosítható Diósgyőrnek 2. sz. folyamatos öntőmű telepítésére. Ezzel a kérdéssel már korábban is foglalkoztak és olyan döntést kellett meghozniuk, hogy Diósgyőrbe hosszabb távon egy kis vagy relatíve kis vállalat létrehozását tűzzék ki célul, vagy pedig egy olyan permanens állami forrásigényt teremtenek a folyamatos kapacitás összehangolatlansággal, ami a vállalat nyugvópontját igen hosszú határidőre tolja ki. Ha a második folyamatos öntőmű kiépítésre kerül, akkor megint az a helyzet, hogy a folyékonyacél kapacitás kevés, a FAM-kapacitás sok. Ezért arra a megállapításra jutottak, hogy Diósgyőrben nem szabad mást csinálni, mint egy stabil, egyenszilárdságú kisvállalat létrehozását elhatározni és az ehhez szükséges forrásokat megteremteni. Tehát az új folyamatos öntőmű építését levették napirendről úgy, hogy a jelenlegi folyamatos öntőmű kapacitásillesztése történjen meg a létrehozott folyékonyacél-gyártási technológiához. Erre dolgozott ki a vállalat vezetése egy fejlesztési programot. Ezzel megteremtődik a folyékonyacél-gyártás és féltermék-gyártás teljes szinkronja. A másik nagyon fontos része a stratégiának, hogy Diósgyőr jelentős javulást tud elérni akkor, ha a folyamatos öntés mellett még meglévő hagyományos blokköntés technológiáját beszünteti, amely 25%-kal magasabb anyag- és 15%-kal magasabb energiaköltséget jelent a folyamatos öntőműhöz viszonyítva. Ez azt vonja maga után, hogy a durvahengermű blokk- és bugasorát le lehet állítani, viszont a megmaradó gerendasort alkalmassá kell tenni arra, hogy az előbugát át tudja hengerelni, mert csak ebből tudják azokat a járműipari termékeket gyártani, amelyeknél az áthengerlési szám meghatározott és elég magas. Ezen átalakítás becsült költségigénye mintegy 150 MFt. További fejlesztési elképzelései is vannak a vállalatnak, hiszen az leszögezhető, hogy a nyugat-európai vállalatokhoz képest a technikai szint nagyon elmaradott, ezért azt a javaslatot tették a döntéshozók felé, hogy az 1 Mrd 410 MFt elméleti forrásból 450 Ft-ot javasolnak fejlesztésre fordítani, a megmaradó összegből a vállalat forgóalap ellátottságát kívánják javítani. A két fejlesztés és a forgóalap feltöltés igazodik ahhoz a piaci stratégiához, ami a tömegacélok gyártásának további radikális visszafejlesztését tartalmazza. 187