Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
VI. A kényszerű szerkezetváltástól a privatizációig (1983-1991)
ki művezetőnek. Harminc évvel ezelőtt Pesten tíz hónapig iskolában csücsült: „Ötvenhatig ez így ment.” Egyetemig sohasem vitte. Mégis, többen vélik, és nem alaptalanul, rátarti posztjára, munkájára. Arra, hogy bár a kor változott, ő mindig megfelelt feladatának...- Munkásból lett gyárrészlegvezető. Vihette volna többre is? Tizenhét évesen, 1945. márciusában már beléptem a pártba. A szemináriumvezetéstől a munkásőrségig csináltam én mindent. 1953-ban elvittek a Horto- bágyra „káderes” iskolába. A járáshoz kerültem volna, s akkoriban az ilyen poszton álló atyaúristen volt. Aztán ott a Hortobágyon ült mellettem egy elvtárs, akinek megbetegedett a felesége. Otthon senki sem volt, kérte engedjék haza. Azt felelték, nem lehet, ha téged ide beiskoláztak! Azt gondoltam magamban: én is ilyen legyek? Inkább maradtam művezető...- S a politikai megbízhatóság? Ó, pont én feledkeztem meg erről. Pedig ez nagyon fontos. Mert mindenkinél rájön az ember miről, milyen véleménnyel van. Ugye, itt vannak az áremelések. Aztán a Szovjetunióhoz való viszony. A lengyel események, vagy az afganisztáni ügy, egy Grenada. Mindjárt látja az ember... 1984 228. Harang a kohászatból Déli Hírlap 1984. május 21. Harangot szenteltek tegnap Alsózsolcán, a római katolikus templomban. Czakó István érseki irodaigazgató, apát-kanonok-plébános áldotta meg az egyházközség harmadik harangját, amely tizenkettőkor már a delet kongatta. A harang szép, hangja messzire szól. Sokak kívánsága volt: csak soha ne kelljen félreverni, ne legyen vész, hogy a község lakóit értesítse. Az új harang érdekessége: az LKM-ben készült.- Dr. Balpatai Béla plébános: Voltunk Őrbottyánban, a harangöntő műhelyben. Többen úgy tudják, hogy Magyarországon csak ott készítenek harangot. De igen drágán, s csak évek múlva készült volna el. Ezért döntöttünk a kohászat mellett. Az első harangunkat, az 1920-ban készültet is ők csinálták. Az LKM pedig elvállalta a nem mindennapi feladatot, bár, mint utóbb kiderült, a kohászok nem járatlanok ebben a mesterségben sem.- Varga Sándor, az öntödei gyáregység főművezetóje ott volt a harangszentelésen. O mondja: Jómagam 1944-től készítek harangokat egyházközségeknek. A háború sokat elpusztított, s azóta jóformán csak pótlásról beszélhetünk. A legnagyobb harangunk tízmázsás volt, most Kölesén, a magyar-szovjet-román határ találkozásánál fekvő faluban kong. Ez ötvözött acélból készült, 3,5 mázsát nyom. Egyébként - persze a megrendeléstől függően - 3-4 harangot készítünk évente. A résztvevők kívánsága az volt - s ezt mi is valljuk - hogy a harang mindig a békét zengje. (A diósgyó'rben gyártott legnagyobb méretű harang 1 400 mm átmérőjű és 1 500 kg súlyú volt, melyet a szeghalmi református templomtornyában helyeztek el. KM TDGY 2006.33.1) 148
