Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
IV. A Tervszerű Fejlődés Időszaka (1957-1967)
150. A csavargyár fejlődése Diósgyőrvasgyár fejlődéstörténeti anyagai 1944-1954. Kézirat KM TDGY 2006.7.1. (részlet) A Csavargyár a síngyártás bevezetésével egyidejűleg került felállításra. 1945 előtt és után teljes profillal a MÁV szükségletek kielégítését célozta. A legnagyobb mennyiség a termékekből a sínszegre és síncsavarra esik. Másik jelentős gyártási terület a szegecs- és csavargyártás. 1945 után rövid időre a hajtókar és a pedáltengely-gyártás is bevezetésre került, de ezt a tiszta profil kialakítása érdekében 1957-ben beszüntették. A hajlított bányabiztosító ív gyártásának bevezetésekor, tekintélyes mennyiségű pipacsavar és kengyelgyártás bevezetésével, a Csavargyár termelése hatalmas fejló'désnek indult, úgyhogy az 1958-as évben az 1938. évhez viszonyítva 460%-os és 1960-ban már 1 017%-os termelésemelkedés állott elő. Mint új gyártmány, bevezetésre került a csomólemez és számlemez gyártása is. Az acélörlőgolyók gyártása, ami a háború eló'tt állandó profilként szerepelt, 1962 után ismét tekintélyes mennyiséggel szerepel a Csavargyár programjában. 1961 151. Kedvezőtlen anyagfelhasználás Pest Megyei Hírlap 1961. január 28. Szomorú dolog, hogy az egész magyar kohászatban - de különösen Diósgyő- rött - egy tonna hengerelt készáruhoz felhasznált nyersacél mennyisége megengedhetetlenül sok: a világszínvonalnál mintegy 8 százalékkal több! - állítja Valkó Márton vezérigazgató 152. Sínhegesztő termitpor bevezetése Újítók Lapja 1961. május 10. A korszerű vasúthálózat követelménye a hézagnélküli vágányhálózat, a hosszúsínesítés megvalósítása. E problémát oldották meg a Lenin Kohászati Művek dolgozói, együttműködve a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem mechanika-technológiai tanszékének kutatóival. Hosszú kísérletek után magas hó't fejlesztő, termikus sínhegesztő elegyet állítottak elő különböző fémek melléktermékeiből... E hegesztőanyag tökéletesen pótolja az eddigi drága importanyagot és előállítása mintegy harmadával kerül kevesebbe a külföldinél, 154 mFt. megtakarítást eredményezve. 153. Nyersvas vasiszapból Magyar Távirati Iroda 1961. június 5. 107
