Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
IV. A Tervszerű Fejlődés Időszaka (1957-1967)
gyári fiatalság körében vélte megtalálni. Valóban, a vasgyári munkás fiatalság, mint lelkes emberanyag alkalmasnak bizonyult a szervezésre... A tömegsport kifejló'dése Diósgyőrött már 1946. nyarán végbement. A labdarúgás volt az a sportág, amely az alapot megadta. A vezetőit 36 csapat részvételével „mezítlábas bajnokság”-ot rendeztek. A tömegsport első' irányítói Teleki Pál, Nemes Péter, Orancsák Viktor, Pap József és Szentidai Imre voltak. Az üzemek dolgozói felajánlották, hogy fizetésük alkalmával a fillérmaradványokat a sportalapra befizetik. Az így összegyűlt forintokból felszerelést vásároltak. 1947-ben már mindegyik üzem a saját felszerelésében játszott, mellükön virított az üzem neve: Kovácsmúhely, Hengerde, stb. A szakosztályok szaporodtak. Egy év után már 250 nő tornászott rendszeresen, ezren felül volt a turista szakosztály tagjainak száma, 120 indulóval rendeztek birkózó-versenyt. Az üzemi tömegsport-szervezetből nőtt ki a kajak-kenu és a sí-szakosztály. Az üzemi tömegsport munkájának tartalmat és programot a május 1-i ünnepségek adtak, amelyeken átlag 1 500 sportoló szerepelt... Bármilyen szép fejlődés következett is be a Vasgyár sportéletében, hiába virágzott a tömegsport, a vezetők és munkások elégedetlenek voltak, mert kedvenc labdarugó csapatuk nem tudott az NB I-be kerülni. Új remények keltek életre 1947. decemberében, amikor a vasgyár élére Herczeg Ferenc került, akit 1948-ra a DVTK elnökévé választottak meg. Herczeg 1947-től 1951-ig állt a vasgyár élén, mindenkor igen komoly erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette az egyesületet, mind a csapatnak, mind az edzőknek sokszor adott szakmai tanácsokat, hiszen korábban a Ferencváros csapatának másodedzője volt. Herczeg kezdeményezésére az összes vasgyári egyesület 1948. őszén Diósgyőri Vasas Jószerencse Kultúr- és Sportegyesület néven egyesítették. Ez az összefogás a politikában létrejött munkásegység hatásaként jött létre, másrészt Herczeg azt gondolta, hogy a gyári támogatást az egyesületek részére így könnyebb lesz arányosítani. Sajnos, a labdarugó csapatnak nem sikerült az NB I-be jutnia... Az 1949-50-es labdarugó évadban a DVTK megnyerte a másodosztályú bajnokságot és bekerült az NB I-be... A DVTK fennállásának 50. jubileumi évére a labdarugó csapat kitűnő szereplése tette fel a koronát, amely az 1959-60. évi bajnokságon az 5. helyezést és a „vidék legjobb csapata” címet szerezte meg. A Nemzeti Bajnokság kiírása óta ilyen szép eredményt még sohasem ért el. A DVTK ezzel a helyezésével jogosultságot nyert arra, hogy a Közép-európai Kupa Újrendszerű küzdelmeiben Magyarországot hivatalosan képviselje. A DVTK az olaszországi Palermo csapatát kapta ellenfeléül, amelyet az első fordulóban Olaszországban 2:l-re legyőzött, viszont idehaza 0:2 arányú vereséget szenvedett... A létesítmények szempontjából fordulatot hozott az 1968. év, amikor elkészült a stadion körlépcsójének a megépítése. A Csorba-telepi tónál befejezték a kajak-telep felépítését. Átadták az új, korszerű világító berendezéssel ellátott kézilabda pályát, ami lehetővé tette a férfi-női csapatok edzéseinek különválasztását. A röplabdások részére 1969-ben kétpályás, ülőhelyekkel ellátott játéktér készült el. A turisták Garadnán 3 db panelházat kaptak... 105
