Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

182. Vízhiány kohóvisszabontással 1817-re azután annyira kritikussá vált a helyzet az állandó vízhiány miatt, hogy az év közepén lejátszódott kamarai gyárlátogatás eredményeképpen utasítás jön egy igen radikális lépés megtételére. A vízhiány miatt ugyanis a/négy fúvószekrény közül gyakran csak kettő tudott dolgozni, s ezek sem tudtak percenként 6 löketnél többet teljesíteni. A kis nyomás és levegőmennyiség nem tudott áthatolni az elegyoszlopon, így az utasítás szerint a 36 láb magas kohó tetejét le kellett bontani és a hasznos magasságot 24 lábra kellett csökkenteni. Az elvégzendő munkáknak ki kellett terjedniük az öntőcsarnok tetőzetének átalakítására és a vízvezeték átalakítására is, úgy hogy elég tekintélyes összegbe, 4373 forint 27 kr-ba került a nagyolvasztó átalakítása. A fúvószekrények dugatytyúmeghajtására a rhónici mintára nagyobb nyomatékot biztosító körhagyótárcsás meghajtást alkalmazzák. Az átalakítási költségek mellett még súlyosbította a helyzetet az is, hogy az átépítés tartamára 6-7000 mázsa drága idegen nyersvasat kellett, főleg Dobsináról beszerezni. Vö. 175. Az 1817. évi kényszerű átalakítás után is égető probléma maradt a vízienergiával és vasérccel való ellátás. Zoltay Endre 1970. 168-169, 214. 183. A nagyolvasztók műszaki adatai Műszaki jellemző Omassa 1809-ben Újmassa 1817-ben Magasság (m) 7 11,4 Térfogat (m

3

) 11,5 22 Napi termelés (kg) 1000 1300 Adagsúly (kg) 2800 5600 Vörösvasérc aránya (%) 46 16 Kékvasérc aránya (%) 24 56 Barnavasérc aránya (%) 30 38 Vízikerék átmérője (m) 4,3 7 Fújtatok löketszáma (l/perc) 6 16 Termékféleség 1 2 Vö. 9, 227, 271. Remport Zoltán 1995. 139.