Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

140. A hámori plébános aggodalmai 1804 áprilisában a hámori plébános az alábbiakat jelenti az érseknek: „ A hámori vasgyári munkásság végletes szegénységben él. A munkabér még a saját legszükségesebb ennivaló beszerzésére sem elég. A tanító évi 120 frt fizetésből képtelen megélni, ezért kétkezi munkával tartja fenn magát. Massa két óra járásnyira van - gyalog - Hámortól, hat órányira a bányától. Hámorban nincsenek iparosok, csupán a gyárban foglalkoztatottak, így beköltözése alkalmával nem sikerült lakásához egyetlen asztalt, széket, ágyat készíttetnie. " DIV LUK TA 52-78 141. Kényszermunka 1804. év 1497. szám u.ott. Gisztl Lőrinc igazgató és Fazola Frigyes felvigyázó (praefectus) azt kérik a megyétől, kényszerítse az upponyi lakosokat a vasércnek a szokásos fuvardíj ellenében leendő szállítására. KKMA 72. 3. 129. 142. Új kohó tervei félmegoldásokkal Az új nagyolvasztó tervei már 1804 tavaszán készen voltak. Ami a tervezésnél a vízienergia-szolgáltatást illeti, akárcsak a hámoroknál, itt is a fújtatok vízikerekét meghajtó víz kicsiny és változó mennyisége volt a fő probléma. Az ómassai kohót tápláló források időnként teljesen kiapadtak, bizonytalan eredményű lett volna a Szárazvölgy duzzasztó gáttal való elzárása (amire korábban javaslat is volt), s a tervezett tónak csekély tározó térfogata miatt továbbra is fennállt volna a nagymértékű elszivárgás, továbbá sok pénzt emésztett volna fel a kohóhoz vezető új csatorna építése és maga a tógát is. Az új nagyolvasztó helyének kijelölésénél sajnálatos módon megint félmegoldást választottak a tervezők. Előre láthatták volna, hogy a hámori nagy duzzasztógát előbb-utóbb úgyis megépül (a valóságban hamarabb lett készen, mint az új kohó), s célszerű lett volna a nagyolvasztót is innen ellátni a megfelelő vízmenynyiséggel. így a vízienergia-szolgáltatás szempontjából a helyzetben minőségi változás nem állt elő, a vízikerekek vízellátását megint csak forrásokra bízták. Ezek a források a Szurdoka aljában fakadtak s bővebb vízhozamúak voltak ugyan, mint a Vöröskő és a Szentlélek forrásai, de a szolgáltatott vízmennyiség éppen olyan ingadozó maradt, mint azoké. Zoltay Endre 1970. 161. 1805 143. Gyári „professor" Neuschel Ferenc 1805-1820-ig működött tanítóként Hámorban. A tanító sokszor a feljegyzésekben mint „professor" megjelöléssel szerepel.