Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

115. Sas alakját használják a gyártmányok bélyegzésére. (SSUA-BO-HKG.) Vö. 48, 78. Soós Imre Kutatási napló 116. Rejtélyes megbetegedés a vasműben Benkó' Sámuel, az országos hírű miskolci orvos 1797 végén a következő jelentést terjesztette az országos közegészségügyi főhatóság elé: Alulírott Borsod megye tekintetes rendéihez alázatosan jelentem, hogy 1797. dec. 21-én a diósgyőri vasgyár igazgatójának megkeresésére a vasgyárban fellépett bizonyos járványos megbetegedés kivizsgálására kimentem a gyárba s ott azt tapasztaltam, hogy 14 személyt - nőket és leányokat ágynak döntött a heveny megbetegedés. A baj novemberben kezdődött és három halálos áldozatot is követelt. A betegség lassan fejlődik ki, 6-7 hétig tart s azután is bágyadtságot idéz elő. A betegség kezdetén a beteg nő bágyadtságot érez, 8 napig gyengélkedik, majd a fejfájás napról-napra fokozódik, a beteg ágynak dől, folyton fázik, de nem borzong, mintha a levegőt érezné hidegnek, homloka forró, érverése gyors, apró gyengülő érlökések, a beteg erőtlenné válik, öntudata elhomályosodik, mellében szorítást érez, köhög, néha angina pectoris^ reumatikus fájdalom, pleuritis, lép föl, arca megdagad, sápadt, vagy pedig gyorsan tovatűnő pírt mutat. Nyelve nedves, nyálkás, étvágya nincs, szomjas, csendes delirium, gyermekeknél orrfolyás, terhes nőknél haemorrhagia, a harmadik hét végén rossz hallás, könnyű izzadás, a betegség végén diarrhaea. E betegséget főleg olyan asszonyok és lányok kapták meg, akik a Szinva partján és a tógáinál laknak, gyengébb idegzetűek, testük szövete kitágult, vizesebb a vérük, akiket a nyári munka kimerített, akik nyers, lisztes vagy burgonyából készült ételekkel táplálkoznak késő ősszel vagy tavasszal. A baj közvetlen oka volt a mirigyes-limphaticus, zárt tóvíz és a csípős időjárás, ez idézte elő az idegrendszer elzsibbadását, majd a fűtött szobában előtűnt a betegség is, melyet az orvosok helytelenül lassú idegláznak neveznek, de helyesebben Sydenham-féle téli náthaláz. Nem idegláz ez, hiszen ideges állapot nem volt tapasztalható. Gyógyítható stimuláló szerekkel, ilyenek: anümonium stibiatm oldata, Spiritus Minderen módjára ecetből készült fertőtlenítő, kínai levél teájából készült ital arnica és angelica gyökér virága, óbor, a test bedörzsölése, szellőztetés, a betegek elkülönítése az egészségesektől. Ezektől remélhető a gyógyulás. Miskolc, 1797. dec. 24. Benkő Sámuel főorvos sk. Fazola dosszié, Kiszely Gyula kutatási anyagai 117. Nádori látogatás sürgés-forgással 1797. november 15-én József főherceg - az ország nádora - látogatja meg a vasművet. UBA - HKG.4277i 1797: A kamara utasítja a vasgyár vezetőit, hogy a palatínus érkezésére vízhiány esetén mindent vizet tartalékoljanak, hogy a tervezett 2 órás tartózkodása alatt a gyár minél nagyobb sürgés-forgás képét mutassa. A nádor már 14-én este Miskolcra érkezett. Vö. 252. Sods Imre Kutatási napló, Zoltay Endre 1970. 353. jelzet