Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

A munkások felpanaszolják, hogy a közélelmezési minister úr 79100/1917. szám alatt kiadott és még érvényben levő rendelete értelmében a nehéz testi munkát végző munkásoknak lisztpótjegy jár, amelyben a diósgyőri munkások még a mai napig sem részesültek. Erre vonatkozólag javasolni bátorkodom, hogy a közélelmezési minister úrhoz kérdést intézni méltóztassék. Kérik a munkások, hogy a lisztadagok általában a bányászoknak nyújtott mennyiségre emeltessenek fel és a liszt a gyárnak szemesgabona alakjában utaltassék ki, ha pedig a lisztadagok felemelése nem volna lehetséges, úgy megfelelő mennyiségű főzelék bocsáttassák a munkások rendelkezésére. A kohómunkások lisztadagja a fentiek szerint már felemeltetett, hogy azonban a diósgyőri gyár összes munkásai 16,5 kg-os havi fejadagban részesüljenek, erre kilátás nincs, mert a fejadagok az egész országra általános érvénnyel állapíttattak meg és így a diósgyőri gyár munkásai más gyárak munkásaival szemben kedvezőbb elbánásban nem részesülhetnek. Egy ilyen kivételes elbánás maga után vonná a többi gyárak munkásainak mozgalmát is, már pedig hogy valamennyi munkás havi fejadagja 16,5 kg-ban állapittassék meg, ezt a rendelkezésre álló készletek elégtelensége meg nem engedheti, mert különben a közélelmezési minister úr bizonyára nem zárkózott volna el a magasabb megállapítástól, már csak azért sem, hogy a háború folyamán minduntalan nyugtalankodó munkásokat ezzel is megnyugtassa. Nagyméltóságod hivatali elődje 86336/1918. szám alatt megkereste a közélelmezési minister urat, hogy a diósgyőri gyár részére szükséges lisztet szemesgabona alakjában utalja ki, a közélelmezési minister úr azonban ezt a kérelmet 120252/1918. V/a. számú válaszirata szerint nem teljesítette, mert a bevásárlási körzetek kibővítésére a vonatkozó kormányrendelet fel nem hatalmazta; kilátásba helyezte azonban, hogy a diósgyőri gyár megfelelő ellátásban fog részesülni. A főzelékkérdés a közélelmezési ministerium r.u. adott felvilágosítása szerint úgy áll, hogy az ebbeli készletek a hadsereg részére foglaltattak le, a netán mutatkozó feleslegek pedig az üzemek között automatikusan fognak szétosztatni. A zsírellátást a munkások nem találják kielégítőnek, mert a személyenként és havonként kiutalt 42 dkg még a legminimálisabb szükségletüket sem fedezi. Szerintük Magyarország néhány városában, továbbá egyes gyárakban dolgozó munkások a fenti zsírmennyiségnek majdnem kétszeresében részesülnek, a rimamurányi vasmű munkásai és a Miskolcz város élelmezési bizottsága által élelmezett polgárok pedig a rendes zsíradagon felül még heti 25 dkg füstölt szalonnában is részesülnek, míg a vasgyári munkások szalonnát csak úgy kapnak, ha az a zsíradagból levonatik. Erre vonatkozólag kérdés volna intézendő a közélelmezési minister úrhoz, s arra az esetre, ha a munkások állításai megfelelnek a valóságnak, nevezett minister úr felkérendő volna, hogy a kedvezményes elbánásban a diósgyőri gyár munkásait is részesítse. A sertéshízlaláshoz szükséges takarmány biztosítása ügyében kiküldöttem eljárt a fóldmívelésügyi ministeriumban, ahol közölték hogy a diósgyőri gyár szeptember hó végéig 30 waggon korpát és 10 waggon tengeri csirapogácsát már kapott, október hó 3-án további 5 waggon árpa és 5 wagonn korpa, legújabban pedig a közélelmezési minister úrnak 117579 szám alatt iktatott átirata szerint 30 waggon árpa és 20 waggon korpa utaltatott ki.