Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)
A gyár külön büszkesége a Kerek-dombon épült kórház, melyet modern hygiéniás követelmények szerint építettek. A három nagy kórteremben van 10-10 ágy, továbbá egy kisebb hat ággyal. A kórtermek mellett egy-egy fürdőszoba van két káddal és egy teaszoba. Égési sérülteknek egy ún. Hebra szoba áll rendelkezésre. Ezenkívül van egy kipárnázott megfigyelöszoba, egy nagy műtőterem Knuth féle sterilizálóval, röntgen laboratóriummal. Az épület gőzfűtéssel és villanyvilágítással van ellátva. A pompás tisztaság az épület minden zegét-zugát ragyogóvá teszi. A kórházat a virágos ablakok, folyosók valóságos virágos kertté varázsolják. Az élelmezés kiváló: reggelire tej, tízóraira tojás vagy szalámi vagy sajt, ebédre húsleves, főzelék feltéttel vagy sült hús, gyümölcs, uzsonnára tej, vacsorára pedig leves, főzelék sülttel, ami inkább teszi a kórházat szanatóriummá, mint ahogy a kórházat általában ismerjük. A kórház fürdő épülettel is rendelkezik, benne 80 személyes medence, hat márványfürdő, kitűnő villamos fényfürdő, szárazlég fürdő, gyógyiszapfürdő stb. A vasgyári telepnek van egy patikája s a kórház három orvosán kívül szemorvos, fülorvos és szülés specialistája. Ld. még 317, 502, 529, 618. A diósgyőri társpénztár a bérkeresetük 6%-át fizető' 2000 állandó és a bérkeresetük 3%át fizető 6000 ideiglenes taggal bír. A társpénztári tagok és családtagjaik ingyenes orvosi ellátásban részesülnek, ezenkívül a tüdőbeteg tagok ápolás és orvosi gyógykezelés czéljából a társpénztár költségén az állami vasgyárak algyógyi szanatóriumába vétetnek fel. A társpénztár állandó tagjai nyugellátást, elhalálozásuk esetén özvegyeik nyugbért és az árvák nevelési pótlékot kapnak. A társpénztár 1910-ben 5 000 000 korona vagyonnal rendelkezett. Képes Ernő 1913. 558. Nagyszabású munkáslaképítési akció Az Állami Vasgyárak Központi Igazgatóságának felterjesztése a pénzügyminiszterhez diósgyőri munkáslakások építése tárgyában A diósgyőri gyár munkásai közül, melyeknek száma a perecesi, barossaknai és nagybátonyi szénbányászatnál foglalkoztatott munkásoktól eltekintve, jelenleg 6358-ra rúg, csak 1090 helyezhető el a gyár melletti lakótelepen és Diósgyőr községben lévő kincstári munkáslakházakban. A gyárnak többi, jelenleg több mint 5000 munkása pedig Miskolcon és Diósgyőr községben és a többi közelfekvő helységekben, valamint a gyár közelében lévő csekély számú magánházakban kénytelen lakást bérelni. Az ennek folytán ott fennálló nagy lakáskeresletnek, amellyel a fokozott üzem és a nagymérvű beruházások révén még állandóan erősen emelkedő munkáslétszám mellett nagy lakáshiány áll szemben, azonban az a következménye, hogy a háztulajdonosok a munkások kényszerhelyzetével visszaélve, a munkásoktól egészségtelen, szűk lakásokért hihetetlen magas lakbéreket követelnek. Rontott a helyzeten a miskolc-diósgyőri h. é. v. kiépítése is, amely éppen a lakásviszonyok enyhítése érdekében részesült annak idején jelentékeny kormánytámogatásban, de a miskolci lakosság kitelepedése révén ellenkező hatást szült. Ezen már tűrhetetlenné vált állapot, mely már odavezetett, hogy munkásaink egy része lakáshiány vagy elviselhetetlen házbérek miatt a gyár szolgálatából